2021. március elsejétől került bevezetésre az új energiacímke az Európai Unió piacain, így idehaza is. Az üzletekben és a webáruházakban a készülékeken ezért most már kötelezően és kizárólag az új címkét kell a kereskedőknek elhelyezni. A megújult címke több változást tartalmaz a korábbihoz képest, de a legfontosabb, hogy megváltozott az energiaosztályba sorolás alapját jelentő skála, aminek eredményeként eltűntek a „+” jelölések, és az „A” osztály vált a legjobbá. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy a készülékek kevésbé hatékonyak lettek. Többek között ezért is érdemes tisztában lenni azzal, hogy mi is változott tulajdonképpen.
Miért volt szükség új címkére?
Az energiacímke újratervezését alapvetően két tényező motiválta. Egyrészt a fogyasztók még pontosabb, egyértelműbb és kiterjedtebb tájékoztatásának igénye, másrészt pedig a gyors innovációkhoz történő alkalmazkodás szükségessége. A korábban használt megoldás gyengéje ugyanis, hogy a fejlesztések túlnőttek rajta, így a 25 évvel ezelőtt kitalált és tíz éve megújított címke már nem érzékeltette megfelelően a készülékek közötti különbségeket. A modellek zöme a felső 2-3 osztályba tartozott, ezért nehéz volt köztük különbséget tenni, a „+” jelölések értelmezése pedig nem volt elég szemléletes. A legtöbb ember számára az „A+” és az „A++” osztályok között nem tűnik akkorának az eltérés, mint az „B” és „C” osztály között, pedig mindkét esetben ugyanakkor különbségről van szó. Így aztán időszerűvé vált a címke újragondolása, ami nemcsak a vásárlók egyértelmű tájékoztatását teszi lehetővé, de a további fejlesztések esetében is megőrzi majd hatékonyságát. Az átállás azonban okozhat némi nehézséget, hiszen a korábban megszokott legfelső energiaosztályok eltűnését könnyen azonosíthatják a vásárlók azzal, hogy a gépek lettek kevésbé hatékonyak, pedig erről szó sincs.
AZ ENEGRIACÍMKE VÁLTOZÁSA NEM JELENTI, HOGY A PIACON TALÁLHATÓ KÉSZÜLÉKEK MÁR KEVÉSBÉ HATÉKONYAK, MINT KORÁBBAN!
Hatékonyabb vagy sem?
A szabályozás változása kapcsán nem arról van szó, hogy márciustól a korábbinál rosszabb fogyasztású gépek kerülnek majd csak piacra, hanem arról, hogy a készülékek más jelölést kapnak. A zavaró az, hogy az új jelölés a korábbi rendszerben is létezett, de ott a kevésbé hatékony modellekre vonatkozott. Egyértelmű megfeleltetés azonban nincs a korábbi és az új címke között, vagyis nem egyszerűen az energiaosztályok átnevezéséről van szó, az osztályba sorolás feltételei és a mérési szabvány is változott. Ebből következően egyetlen készülék esetében sem lehet pusztán a korábbi címke alapján megmondani, hogy az új címkén milyen besorolása lesz a modellnek. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a korábban energiahatékonysága alapján például az „A+++” osztályba tartozó gép az új címkén a „B” vagy a „C” osztályba került. Bizonyos esetekben azonban még ilyen nagyságrendi viszonyításra sincs lehetőség, mert az új szabályozás olyan paraméterek vizsgálatát is tartalmazza, amit korábban nem mértek. A hatékony gépek tehát nem tűnnek el a kínálatból, az „A” minősítés megszerzéséhez viszont még az eddigi legjobbnál is jobb fogyasztással rendelkező készülékeket kell fejleszteni. Az új rendszer úgy került kialakításra, hogy képes legyen a technológiai fejlődéssel lépést tartani, és az energiaosztályok tartósan legyenek képesek szemléltetni a készülék energiahatékonyságának különbségeit. Ezért az új címke esetében az „A” osztály követelményeinek igen nehéz megfelelni, és így több termékkategóriában is még sokáig ritka lesz az „A” minősítésű modell.
Milyen termékköröket érint a változás?
Az említett szempontok figyelembevételével újratervezett energiacímke három lépcsőben kerül bevezetésre, 2021. márciustól a bevezetésének első fázisában hat termékkört érint:
- Háztartási hűtőberendezések, beleértve a hűtőszekrényeket, fagyasztókat és borhűtőket.
- Mosógépek és mosó-szárító készülékek.
- Mosogatógépek.
- Televíziók és elektronikus kijelzők.
- Fényforrások.*
- Kereskedelemi hűtőszekrények, amelyek közvetlen értékesítési funkcióval rendelkeznek.
* Fényforrások esetében a bevezetés ütemezése némileg eltér a többi termékkör esetében érvényestől.
Minden eddig energiacímkével ellátott egyéb háztartási gép esetében a régi címke marad továbbra is használatos. Azoknál a termékkategóriáknál, ahol pedig eddig nem volt energiacímke, ezután sem lesz. Az új szabályozás kiterjesztésének következő lépcsőfoka 2022, amikor a szárítógépek és a légkondicionálók kapnak majd új energiacímkét. Ezt követően 2025-től további termékkörök esetében is használni kell majd a címkét, 2030-ban pedig egy újabb termékkategória-bővítésre kerül majd sor.
Melyek a konkrét változások?
Alapvetően és általánosságban négy helyen került sor változásra a korábbi címkéhez képest.
I. A „+” jelölések megszűntek, és az energiaosztály-skála egységesen A-tól G-ig terjed. Az „A” osztályt pedig a szabályozás szerint üresen kell hagyni, hogy a technológiai fejlődésnek legyen tere, vagyis a jövőben piacra kerülő hatékonyabb gépekhez ne kelljen ismét újabb osztályokat bevezetni. Ennek a változásnak az eredményeként az „A” készülékek átmenetileg eltűnnek a piacról, mivel a korábban „A+++”, „ A++” osztályba sorolt modellek „B” vagy alacsonyabb osztályba sorolást kaptak.
II. Másik változás, hogy a konkrét energiafogyasztási adat a címke közepére került, ezáltal sokkal szembetűnőbb. Továbbá a hűtők, fagyasztók és borhűtők esetében megmaradt az éves fogyasztási adat, de mosógépek, mosó-szárítók és mosogatógépek esetében a 100 ciklusra vonatkozó energiafelhasználási érték kerül feltüntetésre, kijelzők és izzók esetében pedig a 1000 óra használatra vetített fogyasztást mutatja az új címke.
III. Változnak még a termékek egyéb jellemzőit ismertető piktogramok, dizájnban, illetve információtartalomban. Például rendkívül hasznos, hogy a zajszint nemcsak konkrét értékben kerül megadásra, hanem betűjelöléses skála mutatja azt is, hogy a többi készülékhez képest milyen értékről van szó. Valamint vannak teljesen új elemek is, így bevezetésre került a mosási ciklus időtartalmát jelző ikon, illetve mosogatógépeknél az Eco program hosszáról informáló jelölés, mosó-szárító gépeknél pedig külön-külön vannak feltüntetve a csak mosásra és a mosás-szárításra vonatkozó adatok..
IV. A negyedik változtatás pedig egy teljesen új megoldás. A címkére került egy QR-kód, amelynek segítségével a termék minden jellemzője elérhetővé válik. Az okostelefonnal beolvasható kód segítségével az adott modell EPREL (Europian Product Database for Energy Labelling) adatbázisban található termék adatlapjához lehet csatlakozni, ahonnan minden, az adott készülékre vonatkozó információ kiolvasható. Ez minden piacon kapható típus esetén működik, ugyanis a forgalomba hozatal feltétele, hogy a modell rendelkezzen adatlappal az EPREL rendszerében.
Mi a helyzet a régi címkével?
Idén márciustól a korábbi energiacímkét nem lehet használni, minden érintett termékkör esetében az új címke használata a kötelező a gyártók és kereskedők számára egyaránt. Sajnos azonban van egy kivétel, ami igencsak zavaró lehet a vásárló számára. A szabályozás megengedi a régi címke használatát azoknál a készülékeknél, amelyekre az új címke előírásai nem alkalmazhatók. Az új energiaosztályba sorolási módszer ugyanis egyes termékkategóriák esetében figyelembe vesz olyan termékjellemzőket is, amelyekkel a korábban gyártott termékek egy része egyszerűen nem rendelkezik. Következésképpen, ami nincs, azt nem is lehet mérni, így ezeket a modelleket nem lehet új címkével ellátni. Tavaly november óta pedig piacra sem lehet vinni. Azonban tartós fogyasztási cikkek esetében a gyártás és az értékesítés között hosszabb idő is eltelhet, így a 2020. november 30-a előtt forgalomba hozott ilyen termékek még értékesíthetők idén december elsejéig. Ezzel pedig az a fura helyzet áll elő, hogy akár „A+++” jelöléssel is találkozhatunk, azonban ez azt jelenti, hogy az adott készülék a szigorúbb elvárásoknak nem tudott megfelelni. Zömében ezek a típusok már el is tűntek a piacról a gyakorlatban, de beragadó készletek azért még lehetnek, különösen az átállás első hónapjaiban. De hogyan lehet egyszerűen eldönteni, hogy milyen címkével van dolgunk? A régi és az új címke megjelenése nem tér el nagyon látványosan, annak a vásárlónak, aki évekkel ezelőtt találkozott utoljára energiacímkével, elsőre biztosan nem tűnik fel a különbség, és így nem is igazán tudja, hogy új vagy régi címkét lát. Jól beazonosítható eltérés azonban a QR-kód, ami minden új címke jobb felső sarkában látható, a régin viszont nem szerepel. Vagyis ha nem látunk QR-kódot, akkor bizonyosan régi címkét nézünk. Régi címkét pedig csak az imént részletezett esetekben lehet használni, vagyis az a készülék, amin ilyen címke van, nem felel meg az új szabályozásnak.
HA QR-KÓDOT LÁTUNK, BIZTOSAN ÚJ ENERGIACÍMKÉT NÉZÜNK.
Lehet-e „A” osztályos egy készülék?
A szabályozás szövegében szerepel egy rész, miszerint az új energiaosztályok esetében az „A” osztályt szabadon kell hagyni. Ez értelmezhető úgy, hogy egyetlen gép sem sorolható ebbe az osztályba. Ebben az esetben viszont kellene lennie egy határidőnek, ami után ez a kötöttség megszűnik. Ilyen viszont nincs. Ezért valószínűbb, hogy a megkötés arra szolgál, hogy a már kifejlesztett és piacon lévő gépek ne érhessék el ezt a minősítést, vagyis a kritériumokat a technológia jelenlegi szintjéhez igazítva kell meghatározni. Ez pedig megtörtént, és az energiaosztályok között a határokat a termékkörönként eltérően kiszámításra kerülő energiahatékonysági mutató (EEI) értéke alapján húzták meg. Így az „A” osztályba azok a készülékek kerülhetnek, amelyek az adott termékcsoportban meghatározott EEI-értéket elérik vagy meghaladják. Elvben tehát nincs annak akadálya, hogy akár már 2021. március elsején legyen „A” energiaosztályba tartozó gép.
Lesz vagy sem?
Mivel a szabályozás nem tiltja, csak megnehezíti az „A” energiaosztályba sorolás elérését, az ilyen készülékek megjelenése csak azon múlik, hogy képesek-e a gyártók kifejleszteni a feltételeknek megfelelő modelleket. Hosszabb távon egészen biztosan, de akár már rövidebb távon is sor kerülhet rá. Nem most kell ugyanis a mérnököknek elkezdeni törni a fejüket, a szabványok és kritériumok már korábban ismertté váltak a gyártók számára, így volt idejük elkezdeni a fejlesztéseket. Az idő egy dolog, a költség pedig egy másik. Viszont tekintve, hogy minél előbb képes egy márka „A” besorolású géppel megjelenni, annál nagyon versenyelőnyt szerez, így szinte biztos, hogy rövid időn belül lesznek a piacon „A” osztályba sorolt gépek, ha nem is minden termékszegmensben.
Hogyan változott a mérési szabvány?
Az energiaosztályba sorolás alapja az EEI, azaz az energiahatékonysági mutató. Egy készülék az alapján kerül egy adott osztályba, hogy milyen EEI-értékkel rendelkezik. Ez korábban is így volt, az új címke esetében azonban megváltozott az EEI meghatározásának módja, illetve az egyes osztályokhoz tartozó EEI-értékintervallumok határértékei. Ez az oka annak is, hogy a régi és az új osztályok nem megfeleltethetők egymásnak, hiszen az EEI-érték minden készülék esetében megváltozott. A változtatás célja pedig elsődlegesen, hogy a tényleges használathoz jobban közelítő energiafogyasztást modellezzék, illetve hogy az energiafogyasztást befolyásoló paramétereket minél pontosabban és arányosabban vegyék figyelembe. A számítás termékkörönként eltérő, és rendkívül bonyolult, valamint részletesen rögzített mérési folyamat eredményeinek felhasználásával történik. Ez így egy kissé nehezen értelmezhető, de például mosógépek esetében a változtatás azt jelenti, hogy a kalkulációban már figyelembe veszik a teljes, a fél- és a negyedtöltetre vonatkozó fogyasztási adatokat is, míg korábban csak a teljes töltet energiafogyasztása számított.
VÁLTOZÁSOK TERMÉKKÖRÖNKÉNT
Az energiahatékonysági osztály meghatározására szolgáló eljárás ennél a termékkörnél is változik, így itt is eltűnnek a A+++, A++ és A+ osztályok, a skála A-tól G-ig terjed. Az új címke tartalmaz egy QR kódot is, ami a készülék EPREL adatbázisban található adatlapjára mutat. Valamint a konkrét zajszint érték mellett a zajkibocsátási osztály is feltüntetésre kerül, ami könnyebbé teszi az összehasonlítást. A skála ebben az esetben A-tól D-ig terjed. A piktogramok megjelenése valamelyest változik, de a korábbihoz hasonló marad.
Az energiahatékonysági osztály meghatározására szolgáló eljárás ennél a termékkörnél is változik, így itt is eltűnnek a A+++, A++ és A+ osztályok, a skála A-tól G-ig terjed. Az új címke tartalmaz egy QR kódot is, ami a készülék EPREL adatbázisban található adatlapjára mutat. Valamint a konkrét zajszint érték mellett a zajkibocsátási osztály is feltüntetésre kerül, ami könnyebbé teszi az összehasonlítást. A skála ebben az esetben A-tól D-ig terjed. A piktogramok megjelenése valamelyest változik, de a korábbihoz hasonló marad.
Az energiaosztályok közül eltűnnek az A+++, A++ és A+ osztályok és a skála A-tól G-ig terjed. Változás, hogy az energia- és vízfogyasztási érték is súlyozott lett, amely figyelembe veszi a teljes, fél és negyed töltetre vonatkozó fogyasztást. Az új címkén a víz- és az energiafelhasználás sem éves értéket jelöl már. Az energia 100 ciklusra, a vízfogyasztás pedig egyetlen működési ciklusra vonatkozik. Újdonság, hogy a konkrét zajszint érték mellett az A-tól D-ig terjedő zajkibocsátási osztály is feltüntetésre kerül, ami könnyebbé teszi az összehasonlítást. Viszont az új címkén már csak a centrifugálás zajszintje jelenik meg, a mosási zajszint nem. Új elem továbbá, hogy a címkén feltüntetésre kerül az Eco 40-60 program hossza, órában és percben megadva. Ehhez értelemszerűen egy új ikon is tartozik. A többi piktogramok megjelenése lényegesen nem változik, de a kapacitást a korábbi sematikus póló helyett, egy sematikus szennyes kosár ikon jelöli. Az új címke tartalmaz egy QR kódot is, ami a készülék EPREL adatbázisban található adatlapjára mutat.
A mosó-szárítógépek címkéi eddig is az A-tól G-ig terjedő skálát használták, ezért ebben nincs változás. Új viszont, hogy a címke két részre lett osztva. A címke bal oldalán a teljes „mosási és szárítási” működési ciklus értékei szerepelnek, a jobb oldalon pedig a csak mosási ciklusra vonatkozó adatok találhatók. Az energia- és vízfogyasztási érték is súlyozott lett, amely figyelembe veszi a teljes, fél és negyed töltetre vonatkozó fogyasztást. Az új címkén a víz- és az energiafelhasználás nem éves értéket jelöl, az energia 100 ciklusra, a vízfogyasztás pedig egyetlen működési ciklusra vonatkozik. Újdonság, hogy a konkrét zajszint érték mellett az A-tól D-ig terjedő zajkibocsátási osztály is feltüntetésre kerül, ami könnyebbé teszi az összehasonlítást. Viszont az új címkén már csak a centrifugálás zajszintje jelenik meg, a mosási és a szárítási zajszint nem. Új elem továbbá, hogy a címkén feltüntetésre kerül az Eco 40-60 program hossza, órában és percben megadva. Ehhez értelemszerűen egy új ikon is tartozik. A többi piktogramok megjelenése lényegesen nem változik, de a kapacitást a korábbi sematikus póló helyett, egy sematikus szennyes kosár ikon jelöli. Az új címke tartalmaz egy QR kódot is, ami a készülék EPREL adatbázisban található adatlapjára mutat.
Az energiaosztályok közül eltűnnek az A+++, A++ és A+ osztályok és a skála A-tól G-ig terjed.Változás, hogy az új címkén a víz- és az energiafelhasználás sem éves értéket jelöl már. Az energia 100 ciklusra, a vízfogyasztás pedig egyetlen működési ciklusra vonatkozik. A mosogatási és szárítási teljesítmény meghatározásához már, edényeket evőeszközöket is igénybe vesznek, hogy a valósághoz közelibb eredményt tudjanak mérni. Ugyanakkor viszont az új címkén nincs már feltüntetve a szárítási hatékonyság. Új elem viszont az Eco program hossza, órában és percben megadva. Ehhez értelemszerűen egy új ikon is tartozik. A többi piktogramok megjelenése lényegesen nem változik. Az új címke tartalmaz egy QR kódot is, ami a készülék EPREL adatbázisban található adatlapjára mutat. Újdonság továbbá az is, hogy a konkrét zajszint érték mellett az A-tól D-ig terjedő zajkibocsátási osztály is feltüntetésre kerül, ami könnyebbé teszi az összehasonlítást.
Új ECODESIGN-rendelet
Az energiacímke mellett 2021. március 1-től életbe lép az új Ecodesign-szabályozás is, amelynek tulajdonképpen részét jelenti az energiaosztályok meghatározásánál alkalmazott új mérési módszerek bevezetése is. Az Ecodesign direktíva azonban sokkal komplexebb, átfogóbb és több területre kiterjedő irányelv, amely minimális környezetbarát tervezési követelményeket határoz meg a magas értékesítési és kereskedelmi volumennel rendelkező, jelentős környezeti hatást kifejtő, olyan energiát fogyasztó termékek vonatkozásában, ahol a környezeti hatások csökkentése túlzott költségek nélkül megoldható. Ebbe pedig beletartoznak a háztartási készülékek is. A követelményrendszer felállítása pedig a termékekhez kapcsolódó környezeti hatások visszaszorítását célozza. A korábbi környezettudatos tervezést célzó Ecodesign-szabályozás és annak részét képező, egyes termékkörökre specifikusan vonatkozó Ecodesign-rendeletek célja a használat során történő energiafogyasztás csökkentése volt, ugyanis ez 80 százalékban már a termék tervezése során eldől. Így a szabályozás azt írta elő a gyártók számára, hogy milyen funkciókkal, jellemzőkkel kell rendelkezniük a termékeiknek ahhoz, hogy a használatuk során kevesebb energiát fogyasszanak. Az új rendelkezések azonban már a készülékek teljes életciklusát figyelembe veszik. Az energiafogyasztásra vonatkozó előírások mellett ezért a szabályozás már tartalmaz arra vonatkozóan is követelményeket, hogy a termékek tartósak legyenek, a pótalkatrészek minimális rendelkezésre állásának révén javításuk megoldható legyen, valamint életciklusuk végén hatékonyabb hulladékfeldolgozást vagy újrahasznosítást tegyenek lehetővé. A konkrét feltételeket pedig minden érintett termékkategória esetében külön rendelet írja elő, az adott termék speciális jellemzőinek figyelembevételével. A környezettudatos tervezés előírásait minden, az Európai Unió piacain forgalomba kerülő termék esetében be kell tartani. Az új Ecodesign-szabályozás eredményeként pedig, a termelési és értékesítési volumenek növekedése ellenére, hosszú távon is biztosítható az energiafogyasztás visszafogása és a környezeti hatások csökkentése.
