Az, hogy az online piac tavaly jelentős mértékben növekedett, már senkinek nem újdonság. Sőt, az sem meglepő, hogy számos területen a piaci szereplők a korábbinál lényegesen nagyobb figyelmet fordítanak erre a területre. Az viszont érdekes lehet, hogy milyen potenciálok rejlenek még az online értékesítésben, illetve milyen fejlődési lehetőséget kínál a szektor. Sztupár Andreával a GfK Hungária Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk ezekről a kérdésekről.
Az online robbanáson valószínűleg már túl vagyunk, vagy elképzelhető további jelentős növekedés még az internetes értékesítésben?
Minden nap jön egy hír, hogy az online piac ilyen-olyan mértékben nő. Csak mindig más szektor van a fókuszban. Hol a ruházat, hol a biztosítás, hol az élelmiszer és még sorolhatnám. A tavalyi évben a Technical Consumer Goods (TCG) piac forgalmának 31,5 százaléka bonyolódott online, míg ez a szám 2019-ben csak 26,9 százalék volt. Mint azt már sok forrásból, szakértőtől hallhattuk, a tavalyi év nagyjából két évet gyorsított az online vásárlási folyamaton. Ha a statisztikát nézzük, akkor bele is illik, mert évente nagyjából 2-2,5 százalékponttal nőtt az online összforgalom ebben a szektorban. Az idei első negyedévben a boltzárásnak köszönhetően jelentősen megugrott ez a szám, és így a forgalom már közel 40 százaléka ezen a csatornán realizálódik.
KAPCSOLÓDÓ:
A webáruházak mellett egyra nagyobb jelentőséggel bírnak a marketplace csatornák is.
A növekedés nem minden szektor számára volt azonos az elmúlt másfél évben. Milyen területeken lehet még online potenciál?
Ha a szektornál (TCG) maradunk, akkor azt látjuk, hogy nagyobb mértékű ugrás a szórakoztató elektronika és a háztartási gépek (kicsik és nagyok egyaránt) területén tapasztalható. Az IT-ban már amúgy is magas volt az online értékesítés súlya, így ott markáns ugrás nem következett be. Kicsit jobban kitekintve a legnagyobb változás az FMCG piacon, és a melegétel rendelésnél volt tapasztalható. Hol van még potenciál? Azt gondolom az élelmiszer és a near-food, azaz nem élelmiszer jellegű, de gyorsan forgó termékek is egyre keresettebbek online, például a tisztítószerek, higiéniás termékek. Ezt az is alátámasztja, hogy az online FMCG több, mint 100 százalékkal nőtt tavaly a lezárások miatt, és sok fogyasztó azóta is előszeretettel választja a házhozszállítást. Ezen kívül a barkácstermékek, kisebb kertészeti eszközök, a játékok és a ruházat területén is van még további fejlődési lehetőség; és ezzel még nem értem a lista végére.
A piaci szereplők számára mennyire lehet fejlődési irány a termékportfólió szélesítése új termékkategóriákkal?
A több lábon állás mindig szélesebb elérést, szélesebb ügyfélkört biztosít. Ezt nagyon jól meglátták korábban olyan webshopok, amelyek a műszaki (TCG) vonalon indultak el. Szerintem ez jó irány, mivel a fogyasztó szemszögéből kényelmesebb, ha egy „üzletben” többféle terméket meg tud vásárolni. Személyes példa, hogy headsetet vásároltam egy adott webshopon, közben kaptam egy ajánlatot mosószerre, és még azt is betettem a „kosaramba”, mert szükségem volt rá, és jó volt a kínálat.
A korlátozások lazítása feltehetően hatással lesz az emberek költés-struktúrájára. Például sokan várják, hogy mehessenek nyaralni. Ez egyformán hat majd a kereskedelemre, vagy esetleg eltérően jelentkezhet az online és az offline szektorban?
Azt gondolom, hogy a 2021-es nyitás nem fogja gyökeresen átírni a költési struktúrát. Akciók lesznek online és offline is. Ha ebben az évben már nem lesznek lezárások, akkor szerintem az „új normális” online-offline arány nagyjából fennmarad. Az emberek tavaly is költöttek valamennyit nyaralásra. Ha nem is lépték át annyian az országhatárt, mint korábban, de emlékezzünk csak vissza, hogy a Balatonra szinte kitehették volna a „megtelt” táblát egy-két időszakban. Ami elvonhat forrást a TCG szektortól, az a lakásfelújítás, amit az otthonfelújítási támogatásnak köszönhetően többen realizálnak idén, – bár lehet, ez inkább a nyaralásra szánt összeget fogja felemészteni, vagy csökkenteni.
Az online térben mennyire jellemző a márkahűség adott kereskedelmi csatorna vonatkozásában? Milyen jelentősége lehet ennek a jövőben?
Az online értékesítés fő vonzereje a kedvezőbb ár és a szélesebb választék. Az online vásárlás során a fogyasztók egyre kevésbé vélik magukat márkahűnek. Ugyanakkor egyre jobban kedvelik, ha egy oldal a böngészési előzményeik alapján ajánl nekik valamilyen terméket. Azok a fogyasztók, akik a márkát keresik, vagy adott terméket, azok ott vásárolnak, ahol számukra az ár és szolgáltatás párosa a legoptimálisabb. Ők nem a kereskedőhöz, webshophoz kötődnek. Akik nem márkahűek, könnyen maradnak egy adott webshopnál.
A járvány hatásaitól eltekintve, véleménye szerint milyen trendek alakíthatják a következő években az online kereskedelmet?
Az online térben is fontos szerepe van és lesz is a vásárlói élménynek. Ezeket lehet videóval, appokkal, képekkel támogatni. A fogyasztók többsége itt is elvárja, hogy segítsenek neki a döntési folyamatban, ezért olvas véleményeket, tapasztalatokat egyes termékekről. Ezeknek a beintegrálása a webshopba, a vásárlás helyszínére, nagyban növelheti a konverziót. Távol-Keleten már nagy divatja van a „teleshopszerű“ értékesítésnek, amikor célzott videóban, influencerekkel árulják a termékeket. Kicsit másképpen, de a történelem ismétli önmagát…
