A bittől a terrabájtig

2021. július 05.

Ha azt mondjuk, hogy adat, akkor a mai világban rögtön a számítógépekre asszociálunk, illetőleg a különböző digitális adathordozó eszközökre. Az adat azonban definíciója szerint ismeret, hír, minden, ami információértékkel bír. Ha egy csörgőkígyó megrázza a farkát és ránk néz, akkor az is adat, mivel azt az információt hordozza, hogy támadni fog.

Az adattárolás fontosabb mérföldkövei

Természetesen a digitális adathordozó, illetőleg annak történetéről fogunk beszélni, de előtte azért nem árt tisztában lenni a ténnyel, hogy már a számítógépek előtt is jelentős adatállománnyal rendelkezett az emberiség. Ha az informatikából ismert adathordozás előfutárának ki kell jelölni valamit, akkor pedig az nem lehet más, mint a lyukkártyák.

Lyukkártyák – mint a tájékozódás eszközei

adathordozó

A név nem becsapós, a lyukkártya ugyanis nem más, mint egy papír lyukakkal. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mi köze ennek az adattároláshoz. Ez az eszköz még a középkor találmánya, és először könyvtárakban alkalmazták őket. A régi kolostorok könyvtáraiban az azonos témájú könyvek kártyái ugyanott voltak kilyukasztva, így egy hosszú tűvel ki lehetett emelni az ugyanazon tematika alá sorolt műveket. Hát, valahol itt kezdődött a történet, ami jó sokáig tartotta is magát, mivel az első számítógépek az 1950-es és 1960-as években is még lyukkártyaalapon működtek. A kártyákon 80 sor volt, és egy sorban 12 hely. Innen származik minden programnyelv alapja is, vagyis hogy valami vagy 0 vagy 1 információértékkel bír. Egy bit információ a 0-1 választásnak felel meg, azaz a kártyán egy helyen vagy van lyuk, vagy nincs.

adathordozó

Aztán jött a mágnesesség

Ezeket a lyukkártyákat a mágnesszalagok váltották le az 1970-es években, aki még emlékszik a Delta ismeretterjesztő filmsorozatra, ezekre a mágnesszalagokra is emlékszik, mivel a zseniális Kudlik Júlia minden vasárnap bemondta, hogy az előző héthez képest mennyit nőtt a 

tárolókapacitásuk. Ez akkor kb. 108 bit volt, ami egy mai adathordozó esetében durván 10 megabájtnak felel meg. Ha belegondolunk, nem is olyan rossz, ahogy a technológia sem volt az. A streamer vagy DAT kazetta ma is használatban van, ugyanis olcsón és sok adatot lehet rajtuk tárolni. Meglepő lehet, de akár 70 GB-ot is. Egy hátrányuk van, hogy soros elérésűek, vagyis ha keresünk valamit, előbb oda kell tekerni a szalagot, aki játszott kazettás Commodore számítógéppel, bizonyára erre a módszerre is emlékszik. Mindenesetre a mágnesszalagos technológiát a mai napig használják, mégpedig biztonsági mentésekre, mert ha tetszik, ha nem, sokkal megbízhatóbb, mint a HDD vagy az SSD, a felhőről pedig ne is beszéljünk.

Mágneslemez

A flopi és vincseszter szavak a mai 40-es generációnak már egész biztosan ismerősen csengenek. Arról azonban már lehet, hogy kevesebben tudnak, hogy  a hajlékony, illetőleg merevlemez szintén mágneses elven működő adathordozó. Eredetijük pedig a bakelitlemez, amit talán mindenki ismer. Érdemes figyelembe venni, hogy ezek a lemezek már bizonyították, hogy 100 évig is meg tudják őrizni a rajtuk tárolt adatokat. Kossuth Lajos beszéde legalábbis még mindig megszólal az eredeti bakeliten.

adathordozó

Működési elve a következő: a mágnesezhető lemezen sávokat alakítottak ki, azokat szektorokra osztották, és fenntartottak egyet a tartalomjegyzéknek. Ha a gép keres egy fájlt, megnézi a tartalomjegyzékben, hogy hányadik szektor, odavezérli az olvasófejet, és máris betölti a memóriába. A hajlékony lemez különféle típusait az adattárolásra használt mágneses korong átmérője és annak tárolókapacitása különbözteti meg. A hajlékony lemezek legelterjedtebb változata a 3,5”-os, 1,44 MB tárolókapacitású lemez volt. Ami a vincsesztert vagy HDD-t illeti, a mai napig nagy (bár egyre fogyó) népszerűségnek örvend, a 90-es években egy 80 MB-os kapacitás már jónak volt mondható, jelenleg a 2 TB-os kapacitás sem ritka már.

adathordozó

Optikai adathordozó

Legismertebb formájuk a CD és a DVD, valamikor hatalmas jövőt jósoltak neki, de mára kijelenthetjük, hogy megbuktak, a bakelitlemezekhez képest legalábbis mindenképpen. A Sony és a Philips cég közösen dobta őket piacra még az 1980-as években. A CD-ROM volt a legismertebb optikai háttértár. A lemez átmérője 8 cm vagy 12 cm volt, vastagsága 1 mm. A 8 cm átmérőjű CD-ROM maximális tárolókapacitása 184 MB, míg a 12 cm átmérőjűé 650–800 MB-ig terjed. A DVD elsőre úgy néz ki, mint egy CD, tárolási kapacitása azonban már akár 17 GB is lehet. A technológia csúcsa a Blu-Ray Disc, azaz a BD, amit a mai napig használunk mozizáshoz, ezeknek az optikai lemezeknek a tárolókapacitása pedig már akár 100 GB is lehet.

Pendrive

Más néven, vagy inkább a technológiát illetően, elektromos adattárolónak is hívják, mivel elektronikusan rögzíti az adatokat, megbízható, és ráadásul sokszor törölhető a tárhely. Valójában egy USB-csatlakozóval ellátott nyomtatott áramkör. Ennél a háttértárnál nem okoz gondot a felhasználhatóság kérdése. A gyártók kereken megadják, hogy élettartamuk 10 év, és ezalatt egymillió írást és törlést bírnak ki, ami pedig a tárolókapacitásukat illeti, már szintén TB-okról beszélhetünk.

adathordozó
adathordozó

Solid State Disk

Ezen a néven lehet, hogy nem mindenki ismeri, de ha azt mondjuk, hogy SSD, akkor valószínűleg mindenki tudja, miről van szó. Jelen állás szerint az SSD-k a legkedveltebb adattárolók. Mivel rendkívül gyorsak és megbízhatóak, a HDD-technológiát szépen lassan teljesen kiszorítják. Az SSD-nek két fajtája van. Az egyik a flash memória, ez nem felejt, a másik a DRAM, amely tulajdonképpen megegyezik a gép memóriájával. Működésükre, akárcsak a pendrive esetében, szintén 10 év garancia van, a tárolókapacitás pedig szinte hetente növekszik, a 2 TB ma már nem számít ritkaságnak.

TOVÁBBI CIKKEINK A ROVATBÓL:

Made in…

Made in…

ÖNMAGÁBAN AZ ÉSZAK-AMERIKAI PIAC ALAKULÁSA NEM BEFOLYÁSOLJA JELENTŐSEN AZ EURÓPAI PIACOK MŰKÖDÉSÉT. A MÁSODIK CIKLUSÁRA KÉSZÜLŐ ÚJ AMERIKAI ELNÖK...

Karácsonyi tervek

Karácsonyi tervek

A magyarok idén több mint 100 000 forintot terveznek karácsonyi ajándékokra költeni. Ez derül ki az Alza októberi felméréséből. Saját kérdőíves...

Fenntarthatósági paradoxon

Fenntarthatósági paradoxon

Egyre több gyártó, egyre több területen igyekszik környezetbarát megoldásokat alkalmazni. A gyártástól, a fejlesztésen keresztül, a logisztikáig...

Share This