Kezdetben volt a konnektor, majd jött sok-sok kábel. Korunk technológiai forradalma valahogy így kezdődött, először csak a számítógépet kellett bedugni a 80-as évek végén, majd a 90-es években már az internetet is, aztán lett mindenféle kábel. Jelenleg pedig, a trendek szerint, a vezeték nélküli adatátvitel korát éljük.
Fogyasztói felhasználásra az első, vezeték nélküli adatátviteli lehetőség a wifi volt, szinte hihetetlen, de csak az ezredfordulón jelent meg a technológia, ami minden számítógép-használó életét könnyebbé tette. Azért hihetetlen, mert ma már szinte el sem tudjuk képzelni a mindennapjainkat nélküle, a mai gyerekek pedig azt sem, hogy volt olyan idő, amikor még nem létezett wifi. A mostani negyvenes generáció azonban még bőven emlékszik a 2 Mbps adatátviteli sebességre, ami arra volt jó – csak az érzékeltetés okán –, hogy körülbelül két nap volt egy film letöltési ideje. Ehhez képest, ha ma nem jön le a Gyűrők Ura-trilógia HD-minőségben öt perc alatt, akkor már a fejünket vakarjuk, köszönhetően annak, hogy azóta a sebesség 2 Gbps-ra, vagy még magasabbra ugrott fel. A wifi azonban csak a kezdet volt a vezeték nélküli rendszereket illetően.
Bluetooth
A Bluetooth-technológia már az 1994-ben is ismert volt, ezért becsapós a dolog, mert megszületése talán még a wifit is megelőzi, az adatátvitel azonban sokáig nagyon lassú volt, így nem tudott olyan gyorsan elterjedni, mint a fent említett platform. Nevét Harald Blåtand dán király után kapta, utalva az uralkodó nemzetegyesítő tevékenységére, a szabadalom pedig nem véletlenül a svéd Ericsson nevéhez köthető. Érdekes módon a legtöbb eszköznek, ahogy régen, úgy ma is, 10 méter a hatótávja, jóllehet vannak olyan eszközök is, amelyek akár 100 méterről is fogadni tudják a jeleket. Mindenesetre ma leginkább a vezeték nélküli hangszórók, illetőleg fülhallgatók telefonnal való összekapcsolására használjuk. Ebben a szekcióban pedig egyelőre a legnépszerűbb technológia.
NFC
Nevének magyar nyelvű megfelelője körülbelül annyit tesz, mint rövid hatótávú kommunikáció (Near Field Communication). Éppen ezért nem is arra használjuk, mint a wifi- vagy Bluetooth-kapcsolatot, nem kötünk össze segítségével mobil eszközöket, és az internetre sem általa kapcsolódunk. Ezzel szemben a 13, 56 MHz-es frekvenciatartományba tartozó NFC tökéletesen alkalmas például az érintéses fizetésre. A hosszas párosítási beállítások helyett mindössze egymás mellé kell tennünk két eszközt, és máris kész a kapcsolat.
DLNA
A DLNA-technológia azért egy kicsit más, mint a többi vezeték nélküli rendszer, mivel nem alakít ki saját hálózatot, hanem már egy meglévő wifijelet használ az adatátvitelhez. A főként multimédiás jelek továbbítására kifejlesztett protokoll célja két eszköz összekapcsolása a lehető legegyszerűbb, felhasználóbarát módon, vagyis a kulcsszó a gyorsaság. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hálózaton belül a DLNA-t támogató eszközök folyamatosan előtérbe tolják magukat, keresve a lehetséges kapcsolódásokat a másikkal. Ha egy idegen eszköz válaszol a hívásukra, akkor azonnal reagálnak, így nagyon gyors kapcsolatot tesznek lehetővé.
