A hajszárító esetében igen kevés termékjellemző alapján kell megítélni egy-egy modellt, így aztán úgy tűnhet, hogy nincsenek igazán jelentős különbségek a készülékek között. Pedig azért léteznek fontos eltérések. Ahhoz, hogy mérlegelni lehessen egy adott típust, tudni kell, hogy melyik termékjellemző miért lehet fontos. Mondjuk is.
Minden elektromos készüléket műszaki paraméterekkel jellemeznek. A terméktulajdonságok zömét pedig számmal fejezik ki, ami megkönnyíti az összehasonlítást. Általában a több a jobb, de van olyan adatok is, ahol a kevesebb az előnyösebb, mint például az energiafogyasztásnál vagy a zajszintnél. Bizonyos jellemzők nem leírhatók számokkal, ilyenkor „van-nincs” opciókra kell támaszkodni, és többnyire a „van” előnyösebb, mint a „nincs”. Így aztán könnyű eldönteni, hogy melyik készülék a jobb, csak éppen azt nem tudjuk, miért. Ha pedig csak ez alapján döntünk, akkor az olyan, mintha egy étlapról úgy választanánk, hogy az ételről csak annyi lenne számokkal megadva, hogy mennyire finom.
Az első hajszárítók porszívók átalakításával jöttek létre a 19. század végén, az első kézi hajszárító pedig az 1920-as években jelent meg, Vidal Sasson londoni szalonjában.
Egy kis fizika
Nem kell megijedni, tényleg csak egy kicsi. A hajszárítás fizikai értelemben egy párolgási folyamat. A víz, hő hatására, vízgőzzé alakul. Minél magasabb a hőmérséklet, annál gyorsabb a párolgás. A hajszárító pedig nem csinál mást, mint hogy ezt a folyamatot elősegíti, ezért a készülékek legtöbb jellemzője ehhez kapcsolódik, a párolgás törvényszerűségeire épül, és azok miatt hoz gyakorlati eredményt.
Mit várunk egy hajszárítótól?
Ha praktikusan közelítjük a kérdést, akkor a hajszárítótól érdemes azt várni, hogy minél gyorsabban szárítsa meg a hajat, kímélje azt, ne tegyen benne kárt, és a hajszárítás ne legyen fárasztó. Persze van, akinek az esztétikum is számít, és hát tényleg, miért ne nézzen ki jól a hajszárító? Viszont, ha valakinek ez a legfontosabb szempont, akkor akár száríthatja virágcsokorral is a haját, előbb-utóbb azzal is száraz lesz.
Gyorsaság
A hajszárító akkor képes rövidebb idő alatt megszárítani a hajat, ha a párolgás sebességét képes fokozni. Ezt több módon is el lehet érni. A hőmérséklet növelése mellett szerepe van a légáram fókuszálásának és intenzitásának, illetve az ionizálásnak is. A hőmérséklet azért fontos, mert nagyobb hőfokon a párolgás gyorsabb. Amikor szárad a haj, a közvetlenül felette lévő levegőben megnő a páratartalom, ami viszont lassítja a párolgást. Ezért kell a párás levegőt onnan elfújni, ezért számít a légáram, és ezért szárad szélben gyorsabban a kiteregetett ruha is. Az ionizálás során pedig a hajszárító által kibocsátott negatív ionok kapcsolatba lépnek a vízrészecskékkel, és apróbb „darabokra” bontják. A kisebb részecskék pedig gyorsabban párolognak, illetve jutnak be a haj belső részébe. Gyorsaság tekintetében ezért a hajszárító mérvadó tulajdonságai a teljesítmény, az ionizátor és a szűkítő tartozék
A nedves környezetben lassabb a párolgás, mivel minél magasabb a levegő páratartalma, annál kevésbé tudja felvenni a vízgőzt. Ezért a fürdőszobában tusolás, fürdés után végzett hajszárítás hatásfoka lényegesen rosszabb, mint száraz környezetben.
Kíméletesség
A hajnak a legrosszabb a hajszárításban a magas hőmérséklet. Hőre viszont szükség van, legalább valamennyire. Ezért a cél az, hogy a készülék magát a hajszálat csak kismértékben melegítse fel, és csak a külső vizet párologtassa el. Így a haj belső víztartalma megmarad, és nem szárad ki, nem válik töredezetté. A legegyszerűbb módon ez úgy érhető el, hogy magas hőmérsékletű levegővel a szárítás rövid ideig történik, majd alacsonyabb hőmérsékleten, de nagyobb légmennyiséggel folytatódik a dolog. Ehhez egyrészt szükség van megfelelő légáramra, azaz a teljesítménynek e tekintetben is szerepe van. Azonban itt már az is számít, hogy rendelkezésre álljon több fokozat is, mind a hőmérséklet, mind a levegőmennyiség szabályozásához. Továbbá az is hasznos, ha hőelosztás egyenletes, vagyis nem váltakozik a hajszárítóból érkező levegő hőmérséklete.
Ezért a fűtőbetétek a felelősek elsősorban. A célnak pedig leginkább a kerámiabetétek képesek megfelelni. Fejlettebb készülékek pedig a hőmérséklet-állítgatást maguktól is el tudják végezni. Ezekben a típusokban vagy a páratartalmat, vagy a haj hőmérsékletét érzékelő szenzorok vannak, így képesek érzékelni a száradást, és ahhoz állítani a készülék teljesítményét. A kíméletes szárításban az ionizátornak is szerep jut. A párolgás gyorsítására gyakorolt hatás mellett az is fontos, hogy az ionizálással a hőterhelés okozta töredezettség csökkenthető. Továbbá mivel a kisebb vízmolekulák könnyebben szivárognak be a hajgyökerekbe, ezáltal a haj természetes nedvességtartalma is megmarad.
Kényelem
A kényelem legfontosabb része a gyorsaság, hiszen minél gyorsabban kész a hajszárítás, annál kényelmesebb. De még ha nagyon rövid idő alatt kész is vagyunk a szárítással, akkor sem árt, ha a készülék használata kényelmes. Ezért nem mindegy a súly, a túl nehéz hajszárító kézben tartása ugyanis egy idő után nem túl kellemes. Fontos az ergonomikus kialakítás is. Ezalatt kell érteni, hogy a készülék kézre áll, nem csúszik ki az ember kezéből, és a súly eloszlása is olyan, hogy nem erőlteti meg a kezet. Ezekre a tulajdonságokra azonban nincsenek mutatók, ezeket csak akkor érzi az ember, amikor kézbe veszi a hajszárítót.
A komfortos használatban sokat számít a zajszint is. A hajszárító az egyetlen olyan háztartási kisgép, amit közvetlenül a fülünk mellett működtetünk. Ennek ellenére a modellek zöménél nem vagy csak nagyon nehezen megtalálható ez az adat, ráadásul értelmezni is nehéz. A „csendes” vagy a valamennyi „százalékkal halkabb” megfogalmazás nem egyértelmű terminológia, azaz nem jelöl konkrét decibelértéket. A 70 decibel zajszint körüli típusok egyébként már halkabbnak mondhatók, de tegyük hozzá, hogy ennél porszívóból is van csendesebb. Az igazán halk változatok ezért 60 decibel vagy még kevesebb zajszintmutatóval rendelkeznek, de ezekből azért nem túl széles a kínálat.
Kísérletek alapján 10 decibel zajszintnövekedést az emberi fül kétszer olyan hangosnak érzékel.
Formázás
A formázási lehetőségek nem elsődleges szempontok egy hajszárítónál, mivel arra vannak speciális készülékek is, hajformázók, hajsütők. De azért a hajszárítóknak is vannak olyan tulajdonságaik, amelyek segítik a frizura kialakítását. Az ionizátor e tekintetben is hasznos. A negatív ionok csökkentik az elektrosztatikus feltöltődést is, ez pedig javítja a fésülhetőséget, formázhatóságot. A negatív töltés a hajápoló szerek hatékonyságának tekintetében is kedvező, mert segíti azokat a hajon tartani. Szintén előnyös funkció a hideglevegő-fújás opció, ami a fixálást könnyíti meg, illetve a tartozékok közül a diffúzor is segíthet, bár ez utóbbi elsősorban a göndör, hullámos, dús haj szárítását segíti elő.
