A gyártó vállalatok annak érdekében, hogy az előállított termékek megfeleljenek a vonatkozó előírásoknak és bizonyos minőségi elvárásoknak, különféle minőségbiztosítási megoldásokat alkalmaznak. Ennek ellenére előfordul, hogy a készülékek meghibásodnak, de arra is van példa, hogy egy-egy sorozatot valamilyen okból vissza kell hívni a piacról, mert az nem tesz eleget a követelményeknek. Mi célt szolgál akkor mégis a minőségbiztosítás?
A minőségbiztosítás meglehetősen komplex rendszer, ezért arra nem is teszünk kísérletet, hogy részleteiben ismertessük, és csak az alapvető jellemzőire koncentrálunk, amelyek bemutatásán keresztül érthetővé válik a rendszer célja és működése.
Külső és belső
Az alkalmazott minőségbiztosítás megoldás eredendően kétféle lehet, történhet belső munkatársak és rendszerek segítségével, vagy külső cég bevonásával. Előbbi jellemzően a nagyobb gyártók sajátja, utóbbi pedig a termelőkapacitással nem rendelkező, gyártató forgalmazók esetében jellemző inkább. Önmagában attól, hogy egy cég saját rendszert alkalmaz, még nem lesz tökéletes a minőségbiztosítás. Az elvégzett feladatokba is csúszhat hiba, és a folyamatokról is kiderülhet, hogy van rajtuk mit fejleszteni. Előnye viszont, hogy nem kell minden egyes legyártott mennyiség esetén újrakalibrálni. Külső cég bevonása viszont változó eredményt hozhat, illetve a költségek esetében is jelentkezhetnek eltérések.
Ha van költség, akkor lehet megtakarítás is
Egy vállalat működésében a költség meghatározó szempont, így minden döntésben szerepet játszik az ár. Minőségbiztosítás esetében a költségek több tényezőből tevődnek össze. Külső cégek bevonásánál eltérő lehet a különböző minőségbiztosításra szakosodott cégek díjazása. Például más árai vannak azoknak, akik helyi kollégákkal dolgoznak, mint akik utaztatják az ellenőreiket, de árkülönbséget jelenthet az adott cég felelősségbiztosítása is. Az igénybe vett szolgáltatáscsomag is befolyásolja az árat. Más költsége van, ha az ellenőr már a gyártószalagnál jelen van, mint amikor csak a végterméket ellenőrzi. Hatással van az árra, hogy a legyártott mennyiség mekkora részét nézik át tüzetesen. Valamint az is számít, hogy a megrendelő az alapszolgáltatások mellett milyen egyéb elvárásokat támaszt. Természetesen hasonló szempontok belső minőségbiztosítási megoldásoknál is felmerülnek, de a sokkal kevesebb változó tényező miatt a már működtetett rendszerek kilengése lényegesen kisebb intervallumban történhet.
Mégis elromlik
Előbbiekből láthatóan a piacra kerülő termékek minőségét lehet érdemben fokozni. Ugyanakkor az ellenőrzések jelentős hányada arra koncentrál, hogy a termékek megfelelnek-e a hatályos direktíváknak és szabványoknak, vagyis hogy a készülékek forgalomba hozhatók-e. Feltárt hiányosságok esetén azonban a gyártó vagy külső cég esetében a megrendelő saját irányelvei alapján dönt arról, hogy az adott probléma szükségessé teszi-e az újragyártást. Így kisebb hibák esetén a termékek akár forgalomba is kerülhetnek. De még a legalaposabb ellenőrzések esetén sem zárható ki teljesen a készülékek meghibásodása, ugyanis bizonyos problémák csak hosszabb üzemelés esetén derülnek ki. Nem véletlen, hogy a garanciális javítások nagyobb hányada a termék megvásárlását követő 3-6 hónapban jelentkezik.
