Lassú prések vagy gyümölcscentrifugák? Hogy miért jó gyümölcsleveket fogyasztani, és ezek elkészítéséhez gyümölcsprést használni, abba nem érdemes belemenni. Aki gyümölcsprésvásárláson töri a fejét, annak biztosan megvan a maga motivációja. Vagy az egészségesebb életvitel, vagy akár csak az ízek élvezete miatt szeretne beszerezni egy ilyen készüléket. Így aztán csak az fontos, hogy mi a különbség a gyümölcscentrifugák és slow juicerek között. A következőkben ennek jártunk utána.
Mi micsoda?
Bár több elnevezés is létezik a különféle gyümölcsprésekre, alapvetően két csoportot lehet megkülönböztetni ezen a területen: a lassú gyümölcspréseket (slow juicer) és a gyümölcscentrifugákat. Ha a megnevezés nem elég beszédes, akkor a fordulatszám alapján könnyen eldönthető, hogy adott típus melyik kategóriába tartozik. A centrifugák többezres fordulaton dolgoznak, a lassú prések fordulatszáma pedig 100 alatt marad. Ez a differencia a gyümölcslé kinyerésére használt eltérő technológiából ered. A centrifugákban egy gyorsan forgó hálós pengén keresztül a centrifugális erő nyomja át a gyümölcsöt, míg a lassú prések esetében inkább egyfajta zúzás történik. A végeredmény, illetve a használat különbségei pedig éppen ebből az eltérésből származnak.
Hatékonyság és felhasználási lehetőségek
Általánosságban a lassú prések hatékonysága jobb, vagyis több lé nyerhető ki velük. A léhozam azonban eltérő a különféle alapanyagok esetében. Számos gyümölcsnél a centrifugák nem maradnak el jelentősen a lassú présektől lémennyiségben. Bogyós terményeknél, mint a ribizli vagy az áfonya, viszont már lényegesen pazarlóbbak a centrifugák. Így ezeknél egyértelműen a lassú prések garantálnak több gyümölcslevet. A leveles zöldségekkel pedig a centrifugák nem igazán boldogulnak, a lassú prések viszont igen. Ezért a menta, búza, kelkáposzta, csírák és egyéb fűfélék esetében a slow juicerek feldolgozási képessége kiemelkedően magasabb.
A hő
Gyakran szól ellenérvként a centrifugákkal szemben, hogy mivel hőt termelnek a facsarás közben, az elkészült lében lényegesen kisebb lesz a tápanyagtartalom. Ez az állítás azonban két dolgot mos össze. A hőmérséklet valóban képes csökkenteni a tápanyag- és vitamintartalmat, azonban a centrifugák működésekor keletkező hő nem annyira nagy, mint mondjuk egy turmix esetében, amivel akár főzni is lehet. Ezért ez a hőtermelés nincs jelentős befolyással a tápanyagtartalomra. Vagy legalábbis erősen vitatott ez a hatás. (A tápanyagtartalom egyébként mégis alacsonyabb a centrifugákkal készített levek esetében, de ennek más oka van, amivel később foglalkozunk.) A centrifugáknál a gyorsan forgó hálós penge által termelt hő a tekintetben fontosabb, hogy a lé ezáltal habosabb lesz, és könnyebben elválik.
Tápanyagtartalom
A rostok és sejtek összezúzása során bizonyos tápanyagok nagyobb mértékben nyerhetők ki. Valamint a centrifuga esetében a gyors működés miatt nagyon kevés idő van arra, hogy a sejtek teljesen lebomoljanak. A lassú présekkel készített italok tápanyagtartalma elsősorban ezért magasabb, nem pedig azért, mert kevésbé melegszik fel, mint a gyümölcscentrifuga. A centrifugáknál továbbá a működés során a léhez levegő is kerül. Ennek azért van jelentősége, mert így az oxidáció miatt a levek gyorsabban elszíneződnek, valamint rövidebb ideig eltarthatók, mint a lassú présekkel készített italok. Mindez elvileg a lé minőségében is érződik, de ez azért inkább szubjektív megítélés kérdése, hogy kinek mi a finomabb.
És még
További különbségek is akadnak a két gyümölcspréstípus között. Az eltérő technológiából adódóan a gyümölcscentrifugák általában hangosabbak a gyorsan pörgő motor miatt, viszont cserében lényegesesen gyorsabban lehet velük gyümölcslevet készíteni. A lassú prések ezzel szemben halkabbak, de több ideig tart a lé elkészítése. Ugyanakkor a lassú prések jobbára több megtisztítandó alkatrészből állnak, illetve a több keletkező pép miatt is a tisztítás körülményesebb, nehezebb feladat. És nem utolsósorban a lassú prések árszintje is magasabb, mint a gyümölcscentrifugáké.
