Nincs ember, akit nem foglalkoztatna valamilyen szinten a jövő alakulása. Éppen ezért mindenki igyekszik valahogy kifürkészni, hogy mit hoz a holnap. Mindezt pedig tudományos alapokra helyezve is meg lehet valósítani, erről szól a jövőkutatás. Természetesen a gazdasági szereplőket sem hagyja hidegen a téma, így nem meglepően a jövőkutatásnak üzleti vonatkozása is lehet. Ezt az aspektus jártuk körbe. Kérdéseinkkel Kozák Ákos, szociológus, közgazdászhoz az üzleti jövőkutatás gyakorló szakemberéhez fordultunk.
Mit is kell pontosan érteni a gazdasági jövőkutatás alatt?
Az üzleti jövőkutatás azt térképezi fel, hogy a gazdásági, társadalmi környezet milyen irányt vesz, illetve hogy a vállalatok környezete, ökoszisztémája merre halad majd a jövőben. Ezekhez az előrejelzésekhez pedig piaci potenciál rendelhető hozzá. Például az, hogy a demográfia vagy a település szerkezet hogyan változik, jelentős hatással van a kereskedelmi lehetőségekre, a fogyasztói igényekre. Ezek a prognózisok hosszabb távon bírnak jelentőséggel, egyéves távlatban nem értelmezhetők. Minimum 3, de inkább 5-10 év vonatkozásában érdemes vizsgálódni. A vállalati tervezésben napjainkban egyre ritkább az ötéves stratégiák kialakítása. Az üzleti jövőkutatás persze ezt nem pótolja, de ennek az időhorizontján működik.
„Ezek a prognózisok hosszabb távon bírnak jelentőséggel, egy éves távlatban nem értelmezhetők. Minimum 3 , de inkább 5 -10 év vonatkozásában érdemes vizsgálódni.”
Ez nagyobb általánosságban, makroszinten, vagy ágazatokra, esetleg konkrét cégekre vetítve is működhet?
Tulajdonképpen konkrét vállalkozások számára is jelentőséggel bír, hiszen számukra is fontos, hogy milyen környezetben végzik a tevékenységüket. Ugyanakkor az egyedi jellemzőknek nincs szerepe. Az üzleti jövőkutatás nem azzal foglalkozik, hogy egy adott vállalat miként lesz jelen a piacon a jövőben. Ez persze nem jelenti, hogy a riportok, előrejelzések ne tartalmazhatnának speciális következtetéseket.
Miben más ez, mint a „klasszikus” piackutatás? Illetve ilyen eszközöket használ a gazdasági jövőkutatás?
A piackutatások a múltat vizsgálják, azt elemzik. A jövőkutatás azzal foglalkozik, hogy mi fog történni. Ezért az alkalmazott eszközök csak nagyon kis átfedést mutatnak a módszertan tekintetében. Például nem érdemes az embereket megkérdezni azzal kapcsolatban, hogy mi lesz öt vagy nyolc év múlva, mert nem tudnak rá válaszolni. Ugyanakkor viszont egyes kérdéseket érdemes lehet kicsit „megtapogatni”. Mondjuk, ha azt kérdezzük, hogy miként viszonyulnak a rovarevéshez, az erre adott válaszok teremthetnek alapot bizonyos következtetésekhez. Összességében a jövő vizsgálata sok intuitív kutatást igényel és kevesebb analitikus megközelítést alkalmaz.
Mennyire megbízhatóak az előrejelzések?
A jövő alakulásának nem passzív résztvevői vagyunk. Mindenkinek, fogyasztóknak, piaci szereplőknek aktív szerepe és felelőssége van abban, hogy miként alakulnak az előttünk álló évek. A jövőkutatás kapcsán ezért nem egyetlen egzakt vízióról, hanem sokkal inkább lehetséges jövőkről van értelme beszélni. A technológiai jövőkutatás kapcsán pedig az időtávban is lehetnek eltérések a bekövetkezés és az előrejelzés között, ahogyan erre van is példa.
Mikor lehet szüksége erre a piaci szereplőknek, milyen döntések, tervek esetében érdemes ebben a módszerben is gondolkodni?
A beruházások kapcsán mindenképpen érdemes belegondolni, hogy az adott befektetésnek milyen környezetben kell majd megtérülnie. De általánosságban inkább az a fontos, hogy a döntéshozó a potenciált lássa a kutatás megvalósításában. A centralizált vállalatirányítási törekvések egyre jellemzőbbek az üzleti életben, ami a lokális mozgástérnek nem kedvez, ezért főként a cégek központjainak, illetve a tulajdonosok számára lehet érdekes lehetőség az üzleti jövőkutatás.
