Hazánkban az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 7.643 euró, ami az európai átlag 51 százalékának felel meg. Ezzel idén is a 30. helyen állunk az országos összehasonlításban- derül ki a GfK Vásárlóerő 2021 tanulmányából. 2021-ben az egy főre jutó átlagos vásárlóerő Európában 15.055 euró. A 42 vizsgált ország között azonban jelentős különbségek vannak a rendelkezésre álló nettó jövedelem tekintetében: Liechtenstein, Svájc és Luxemburg messze az élen jár, míg Koszovóban, Moldovában és Ukrajnában a legalacsonyabb a vásárlóerő. A liechtensteini lakosoknak például több, mint 34-szer annyi pénz áll rendelkezésükre költésre és megtakarításra, mint az ukránoknak.
A Top 10
Liechtensteinben, amely a korábbi évekhez hasonlóan messze az összes többi országot megelőzve vezeti a vásárlóerő rangsort, az egy főre jutó vásárlóerő 64.629 euró. Ezzel Liechtenstein majdnem 4,3-szorosa az európai átlagnak. A rangsor első három helyezettje között – az előző évhez hasonlóan – Svájc és Luxemburg is szerepel. Míg a svájciak fejenként 40.739 euróval rendelkeznek, ami valamivel több mint 2,7-szerese az átlagos európaiak vásárlóerejének, addig a luxemburgiak egy főre jutó vásárlóereje 35.096 euró. Ez több mint 2,3-szorosa az európai átlagnak
A top 10-ben szereplő többi ország egy főre jutó vásárlóereje is nagyon magas, legalább 55 százalékkal az európai átlag felett van. A top 10-ben idén újdonságként az Egyesült Királyság is helyet kapott, amely a tizedik helyen áll 23.438 euróval fejenként. Összességében a 42 vizsgált országból 16 az európai átlag felett van. Ezzel szemben 26 olyan ország áll, ahol az egy főre jutó vásárlóerő az átlag alatt van. Köztük Spanyolország, amely 14.709 euróval valamivel az európai átlag alatt van. Ukrajna a sereghajtó: a tanulmányban szereplő legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező országban az emberek egy főre vetítve mindössze 1.892 euróval rendelkeznek, ami kevesebb, mint 13 százaléka az európai átlagnak.
“Miután a vásárlóerő tavaly a Corona-járvány miatt stagnált, idén az emberek legalább részben kompenzálni tudják a növekvő inflációt a nominális vásárlóerő növekedésével. Így az európaiaknak 2021-ben ismét több pénzük lesz a fogyasztói kiadásokra, szolgáltatásokra, nyaralásra és sok másra. A vásárlóerő alakulása azonban nem minden európai országban egyforma: míg az Egyesült Királyság – szintén az erősödő fontnak köszönhetően – két helyet lépett előre a vásárlóerő rangsorában, addig a szomszédos Írország három helyet csúszott vissza. És az országokon belül is történtek változások – például Franciaországban, ahol a vásárlóerő-szakadék egyre nő.”
Filip Vojtech, a GfK globális geomarketing szakértője
Magyarország: a vásárlóerő a főváros környékén és az osztrák határ mentén a legmagasabb
Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 7.643 euró, ami az európai átlag 51 százalékának felel meg. Ezzel Magyarország idén is a 30. helyen áll az országos összehasonlításban. A 19 magyarországi megyét és Budapestet vizsgálva kiderül, hogy a legmagasabb vásárlóerővel rendelkező térségek ismét meg tudták védeni helyüket a rangsorban. A fővárosi továbbra is egyértelmű fölénnyel az első helyen áll. Az itt élőknek egy főre vetítve 9.722 euró áll rendelkezésükre. Ez azt jelenti, hogy a budapesti lakosok költési potenciálja valamivel több, mint 27 százalékkal meghaladja az országos átlagot. De közel 35 százalékkal elmarad az európai átlagtól is. Az előző évhez képest nem változott az átlagon felüli vásárlóerővel rendelkező megyék száma sem: a 20 megyéből mindössze ötben áll az emberek rendelkezésére több pénz, mint az országos átlag. Földrajzilag mindannyian a fővárosban és annak környékén, valamint az osztrák határ felé helyezkednek el. Másrészt 15 megyében – az összes magyarországi megye háromnegyedében – az átlag alatti a vásárlóerő. Az utolsó helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll, ahol az egy főre jutó vásárlóerő 5.944 euró. Ez alig 78 százaléka az országos átlagnak, és kevesebb mint 40 százaléka az európai átlagnak.
Forrás: GfK Hungária
