A tavalyi év fontos állomás volt a háztartási gépeket érintő szabályozások kapcsán. Új energiacímke került bevezetésre, módosultak az ecodesign-előírások, és a jótállást érintő szabályozás is megváltozott. Mészáros Fannival, az APPLiA Magyarország Egyesülés cégvezetőjével beszélgettünk 2021 tapasztalatairól, illetve az idei évben várható további változásokról.
Tavaly lépett életbe az új jótállás-szabályozás. A tervezet a piacon több aggályt is felvetett, de hogyan alakult a gyakorlat a bevezetés után? Mik a tapasztalatok az új szabályozás kapcsán?
Az APPLiA a tervezet előkészítése során javasolta, hogy a sávos, értékhatárhoz kötött megoldás helyett egységes, 2 éves jótállás kerüljön bevezetésre. Sajnos ez nem történt meg. A változtatások bevezetése ettől függetlenül azonban tudomásunk szerint nem okozott különösebb fennakadásokat. Az viszont kétségtelen, hogy a szervizekre extra adminisztrációs terheket rótt az új szabályozás, ami számukra – ahogy azt a kollégák jelzéseiből éreztem – jelentett nehézségeket. Idén január 1-től pedig a szavatosság változik egy uniós szabályozás alapján. Ennek a változásnak a lényege, hogy a hibás teljesítési vélelem a kellékszavatosság esetén 6 hónapról 1 évre nő.
Több termékkör esetében is új energiacímke került bevezetésre 2021 márciusától. Okozott érezhető nehézséget az átállás?
Az átállás nem ment minden zökkenő nélkül. A konstrukció kétségtelenül nem volt a legjobb, ami elég sok zavart okozott, és mindenki megpróbálta a maga módján élhető formába önteni a változtatásokat. Az APPLiA igyekezett mindent megtenni az új szabályozás megfelelő bevezetésének érdekében. A rendelkezés tartalmazott egy 4 hónapos türelmi időszakot, így mi már a 2021. márciusi hatályba lépést megelőzően, 2020 novemberétől egészen 2021 nyaráig aktív kommunikációt folytattunk az új energiacímke kapcsán mind a fogyasztók, mind a piac irányába. Kidolgoztuk a szükséges kommunikációs anyagokat és eszközöket, amelyeket a piaci szereplők rendelkezésére is bocsátottunk. Úgy tapasztaltuk, hogy éltek is ezekkel és aktívan kommunikálták a változásokat a fogyasztók felé. A vásárlók többsége számára ezért nem ismeretlen az új energiacímke bevezetése.
A korábbi tervek szerint idén is sor kerül új energiacímke bevezetésre. Mely termékköröket érinti a változás? Milyen újításokra kerül sor, illetve mikor lépnek ezek életbe?
Valóban az eredeti elképzelés szerint 2022-ben került volna sor a szárítógépek, a porszívók és a légkondicionáló berendezések tekintetében új energiacímke bevezetésére. Az egyes termékekre vonatkozó uniós jogszabályok hatályba lépése azonban késik, és várhatóan csak 2023 elején jelennek majd meg az új rendelkezések. A lokalizáció, vagyis a tagállamokban történő bevezetés önmagában nem igényel további időt, hiszen a szabályozások közvetlen hatályú uniós rendeletek formájában kerülnek bevezetésre, így az azokban foglalt határidőben minden tagállamban hatályba is lépnek majd az új intézkedések. Azonban ahogyan a korábbi rendelkezések is tartalmaztak a zökkenőmentes átállás érdekében bizonyos türelmi időszakot, így ebben az esetben hasonló átfutás feltételezhető, ezért az új szabályozás tényleges, új címkében megtestesülő életbe lépéséig akár több mint másfél év is eltelhet mostantól számítva. Az időzítés ugyan változik, de az érintett termékkörök nem, azaz a címkemegújítási folyamat következő lépcsője a szárítókat, a porszívókat és a légkondicionálókat érinti majd.
Az ecodesign-szabályok is változtak tavaly. Gyakran összemosódik az ecodesign és az energiacímke fogalma, mivel mindkettő célja a környezeti terhelés csökkentése. Pontosan mit is takar az ecodesign-szabályozás, illetve mi változott tavaly ezzel kapcsolatban?
A két terület összefügg, így értelemszerűen van átfedés az ecodesign és az energiacímke között. Az ecodesign a gyártókra vonatkozik, és a minimális környezetbarát követelményeket határozza meg. Az első irányelv 2005-ben jelent meg, majd 2009-ben ezt módosította az uniós jogalkotó. Ezekben az irányelvekben a cél a készülékek használata során keletkező környezetterhelés csökkentése volt, például olyan megoldásokkal, mint a televíziók automatikus kikapcsolás funkciója. Később, az EU Bizottság 2016-19-es ecodesign-munkaterve alapján módosított új szabályozás a körforgásos gazdaság célkitűzéseivel is kiegészült: már nem csak a használatra, de a termékek teljes életciklusra is megfogalmazott elvárásokat. Az ún. erőforrás-hatékonysági követelményekkel kiegészített új energiahatékonysági követelmények – az új energiacímkékkel párhuzamosan – 2021. március 1-jén léptek életbe. Az energiacímke pedig tulajdonképpen az ecodesign szabályozás energiafelhasználásra vonatkozó elvárásainak a gyakorlati leképezése.
Ezek az előírások a gyártókra vonatkoznak. Lokális szinten is van azért gyakorlati jelentőségük?
Az ecodesign által megfogalmazott elvárásoknak történő megfelelés már a tervezés során eldől, így elsősorban központi szinten érinti a gyártókat. Azonban a javíthatóság kapcsán vannak lokális kötelezettségek is. Ilyen a javítási és karbantartási információk biztosítása a szakszervizek számára. A gyártók által vállalt feltételek betartása miatt azonban nem mindegy, hogy kiket tekintünk szakszerviznek. Magyarországon azt tekintik szakszerviznek, akik rendelkeznek szakképesítéssel, valamint felelősségbiztosítással. Ez utóbbi követelmény egyébként minden uniós országban előírás, hiszen maga az ecodesign-termékrendeletek írják elő minden egyes termékkör esetében.
Míg például Franciaországban fontos eladási érv a javíthatóság idejének hossza – a termékeken fel is tűntetik ezt az információt – nálunk kevésbé számít meghatározónak ez. Véleménye szerint várható ebben változás?
A francia kezdeményezés mögött álló cél érthető, azonban, nem szerencsés, ha a tagállamok saját megoldásokat alkalmaznak. A gyártók több piacra termelnek és minél több különböző elvárás létezik az Unió piacain, annál nehezebb ezeknek megfelelni. Nem mellesleg az áruk szabad mozgásának elvét is sérti ez a gyakorlat. Éppen ezért lehet szükséges egy egységes fenntarthatósági termékpolitika, amely az ecodesign mellett további megfontolásokat is figyelembe vesz, mint például a tartósság szabályozásának kérdése. Az APPLiA Europe igyekszik ezen a területen is úttörő szerepet vállalni, és olyan rendszert kidolgozni, amely alapja lehet új elvárásoknak és egységes szabályozást tesz lehetővé.
Forrás: Applia Magyarország Egyesülés
Ha már a javíthatóságról beszéltünk, a szerelőképzés területén milyen változások történtek az elmúlt időszakban, illetve milyen további terveik vannak ezzel kapcsolatban?
Az OKJ-képzések megszűnésével dönteni kellett, hogy milyen formában folytatódjon a képzés, iskolai szakképzést adó, vagy felnőtt oktatási szakképesítést biztosító rendszerben. Az utóbbit választottuk, és ennek megfelelően dolgoztuk át a háztartásigép-szaktechnikusi képzést. Az első év ebben a formában már le is zajlott Jászberényben, és tavaly a Mechatronikai Technikum szervezésében már Budapesten is elindult az oktatás. Sajnos ebben a rendszerben a képzésre jelentkezés technikusi képesítéshez kötött, ami korlátozza a felvehető diákok körét. Már kezdeményeztük ezzel kapcsolatban a módosítást, amire reményeink szerint 2022 nyarán sor is kerülhet, és szeptembertől a következő képzés indításakor ez már nem jelent majd problémát. Továbbá azon is dolgozunk, hogy a hőszivattyús képzés terén is változásokat érjünk el.
Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a képzés során nagyobb hangsúly kerüljön a készülékek javítására az üzembe helyezés mellett. A tanterv átdolgozása és a változtatás kezdeményezése is az idei év feladataik közé tartozik. Valamint nagyon büszkék vagyunk a Madarász Tamás által készített, gyakorlati aspektusokat előtérbe helyező szakkönyvünkre, amely nem csak idehaza sikeres, de már Szlovákiában és Csehországban is használják, illetve az APPLiA Europe egy online felületet is kidolgoz, amelyen angolul és egyéb nyelveken is elérhető lesz a könyv, és számos országban tanulnak majd a belőle a technikusok.
Nemrégiben készítettek egy felmérést a hazai vásárlói szokásokról. Melyek a legérdekesebb eredményei ennek a kutatásnak?
Az első felmérés 2009-ben készült, 2013-tól pedig 2 évente készítettünk kutatásokat, amelyek célja elsősorban a hazai háztartásokban található készülékek életkorának megismerése. Emellett természetesen további területekkel kapcsolatban is gyűjtünk információkat, aktuálisan például az energiacímke, a jótállás vagy éppen a fenntarthatóság vonatkozásában. Így a korábban szóba került tartósság kapcsán felmerülő vásárlói igényekbe is betekintést kaptunk.
Az APPLiA kommunikációjában mire helyezik majd a hangsúlyt az év során?
Idén szeretnénk a háztartásokra fókuszálni, és a készülékek kapcsán egy átfogóbb képet adni, tudatosítani, hogy a gépek egy rendszer részei, és így kell rájuk tekinteni. Minden hónapban egy-egy témát kidolgozunk, és különböző kommunikációs csatornákon igyekszünk majd a hasznos ismereteket eljuttatni a célközönségnek.
A célunk az, hogy a háztartások egy kicsit jobban képbe kerüljenek a készülékek működésével. Így azt reméljük, hogy sok olyan hibát, problémát meg tudnak majd előzni, ki tudnak maguk is küszöbölni, amelyet esetleg ma még nem, és így összességében tartósabb készülékhasználat lesz az edukáció eredménye. Hiszen, ahogy a felmérésünkből is kiderült, nem csak a gyártón múlik az, hogy milyen tartós egy készülék, hanem a használón is. , A fiatalokra koncentráló programunk is erre épül 2022-ben. A Csodák Palotájával együttműködésben hirdetünk meg osztályoknak egy pályázatot. A pályázóknak azt kell majd bemutatniuk, hogy az okos gépek mellett tudatos felhasználókra is szükség van, ezzel is erősítve a fenntarthatóság fontosságát. A nyertes pályaműve(ke)t az APPLiA megvalósítja, az installáció pedig a megtekinthető lesz a Csodák Palotájában.
