A hang értéke

Hangvezérléssel egyre több termékkör esetében találkozhatunk. Ezzel párhuzamosan több és több felhasználó is alkalmazza a lehetőséget. A szélesebb körben történő alkalmazás pedig felvethet olyan kérdéseket is, amelyekre korábban nem gondoltunk. A hang egy újabb adat, amiről mindenki saját maga rendelkezhet? Milyen kockázatai lehetnek annak, ha átadjuk a hangunkat? Mire lehet használni a hangot? Mindez még a távoli jövő dilemmája, vagy hamarosan hétköznapi problémává válhat? John Stine-nal, az Open Voice Network ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a témában.

A hangvezérlés egyre több termékkörben elérhető funkció. Jelenleg milyen termékek esetében használják az emberek a legszélesebb körben ezt a lehetőséget?

Az okostelefon messze a leggyakrabban használt hangvezérlésű eszköz, a sorban a második pedig az autó. Tavaly az Egyesült Államokban nagyjából 211,5 millió okostelefonon volt aktív a hangvezérlés, és 127 millió amerikai autóban volt használatban hangalapú asszisztens. A harmadik legszélesebb körben alkalmazott eszközt pedig nem az okoshangszórók, hanem az intelligens otthoni rendszerek jelentették. Az ilyen hangvezérlésű rendszerek száma 123,8 millió volt. Jelentősen meghaladva az aktív amerikai okoshangszórók mennyiségét, amely 88,5 millió volt 2021-ben. A fogyasztók az otthonaikban már most is használják a beszédfelismerést a televíziókészülékek bekapcsolásához vagy csatornaváltáshoz, hamarosan a kávéfőzőktől kezdve a sütőkön át a mosógépekig mindent hanggal fognak vezérelni. A készülékek pedig értesítik a felhasználót, és válaszolni is fognak: Kész a kávé, köszönöm!

Milyen léptékben növekszik a népszerűsége a funkciónak? Elképzelhetőnek tartja, hogy belátható időn belül a gombok „feleslegessé” válnak?

A képernyők és a billentyűzetek nem szűnnek meg – de a televízióknál és más otthoni eszközöknél használt bonyolult rendszerű távirányítók el fognak tűnni. A használati útmutatókat, amelyek leírják, hogy mit és hogyan kell csinálni, olyan eszközök fogják felváltani, amelyek – a hang segítségével – megtanítják a helyes és hatékony használatot. És igen, a billentyűzetet – a 19. századi írógépek maradványát – egyre kevesebbet fogják használni. Különösen, mivel a kereskedelem és az emberi kapcsolatok átívelnek határokon és nyelveken, illetve, mivel a kevésbé képzetteket és a látássérülteket is be akarjuk vonni az eszközök használatába. Valójában most lépünk be a „gépelés, tapintás, csúsztatás” utáni korszakba.

„Valójában most lépünk be a „gépelés, tapintás, csúsztatás” utáni korszakba.”

Kereskedelmi szempontból milyen jelentősége lehet ennek a trendnek?

A hangalapú felhasználói felület – amely többtucatnyi nyelvet azonnal felismer – minden digitális termék esetében követelmény lesz. És mindez egy olyan világban, amelyben minden, az otthon, a környezet, a közlekedés, a szórakozás digitális vagy digitálisan vezérelt lesz.

A hang személyes adat, a személyes adat pedig érzékeny terület. A hang az adat, vagy amit mondunk? Mire lehet használni valakinek a hangját?

A hang a személyazonosításra alkalmas adatok egyik leggazdagabb forrása lehet. A hang biometrikus azonosító, egy ember hangmintája 98 százalékos pontossággal azonosítja a személyt. A hangadatok továbbá biomarkerként is felhasználhatók a mentális és fizikai betegségek legfontosabb diagnosztikai mutatóinak azonosítására. A legújabb kutatások szerint a légzőszervi betegségek (beleértve a Covidot), a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és a skizofrénia korai diagnosztizálására is alkalmasak a hangadatok. Mesterséges intelligencia segítségével a hangszín, a szóhasználat, a dialektus pedig nemre, magasságra, súlyra, életkorra, iskolai végzettségre, lakóhely szerinti régióra való következtetésre is használható. A hangok ugyanakkor klónozhatók is – vagy helyesen fogalmazva – szintetizálhatók. Így egy robot nemcsak arra képes, hogy megszólaljon akár az ön hangján, hanem arra is egy másik nyelven beszéljen az ön hangján.

Származhatnak visszaélések, problémák a hang illetéktelen felhasználásából?

Számos példa van olyan problémákra vagy visszaélésekre, amelyek a hangadatok jogosulatlan elemzéséből, a hangelemzésből származó helytelen következtetésekből, vagy a szintetizált hang használatából erednek.

Kinek és hogyan kell védenie a hangot?

Az Európai Unió fontos és jelentős szabályozással rendelkezik e tekintetben, valamint ajánlásokat is tesz – mind a GDPR-rendeletben, mind az Európai Adatvédelmi Testület legfrissebb kiadványaiban.

Megítélése szerint mikor kerülhet ez kérdés fókuszba a piaci szereplőknél és a fogyasztóknál?

Most. Akik nyitott szemmel járnak, azoknál már most fókuszban van ez a terület.

  További rovatainkból: