Ahonnan a szél fúj

A klímák megjelenése és elterjedése előtt nem is igazán volt más lehetőség a forróságot elviselhetőbbé tenni, mint bekapcsolni egy ventilátort, sőt manapság is számos olyan helyzet van, amikor a ventilátor az egyetlen, esetleg jobb alternatíva a hűsölésre. Ezek a készülékek viszont nem hűtik le a levegőt, ahogyan egy legyező sem, mégis kellemesebbé teszik a hőmérsékletet. Valójában azonban nem a hőmérsékletre van hatásuk, hanem az ember hőérzetére. De mi is az a hőérzet?

Hőérzet

Az ember egy adott hőmérsékletet nem mindig ugyanolyannak érzékel. A hőérzetet számos tényező befolyásolja, például az életkor, vagy a testmozgás során termelt hő is. Utóbbi miatt van, hogy sport közben sokkal nehezebb fázni, mint egy helyben ácsorogva. A hőérzet számszerűsíthető és kiszámolható, de a számos tényező és az egyedi szempontok miatt igen bonyolult képletre van ehhez szükség, ráadásul a ventilátor esetében igazából csak a páratartalomnak és a légmozgásnak van szerepe a hőérzet alakításában. Ugyanis ez az a két faktor, amely szerepet játszik az emberi szervezet hűtőmechanizmusának működésében is.

Így hűtünk mi

Az ember verejtékezés segítségével képes hűteni saját magát. A hőmérséklet emelkedésének hatására keletkező izzadságcseppek pedig a párolgás révén hűtik a testet. A párolgás ugyanis hőt von el. Ezért minél erőteljesebb a párolgás, annál nagyobb a hűtőhatás is. A hatást hatékonyan fokozza a légmozgás, ezért száradnak meg a szélben a ruhák, és ezért fúj levegőt a hajszárító is. A párolgás során a víz halmazállapota megváltozik és párává alakul, amit a környezet levegője vesz fel. Minél nagyobb a környezet páratartalma, annál nehezebb a párologtatás, mivel a levegő nem tud már annyi nedvességet felvenni. A légmozgás ebben segít, ugyanis a telített levegő helyére alacsonyabb páratartalmú közeget juttat. A légáram úgynevezett konvektív hűtőhatással is járhat, amennyiben alacsonyabb hőmérsékletű levegő kerül az elfújt helyére. Ezt a hatást leginkább télen lehet érezni, amikor a hidegben a szél miatt sokkal hidegebbnek érezzük a levegőt.

A ventilátorok hatékonysága

Fentiekből kiderül, hogy egy ventilátor hőérzetre gyakorolt hatékonyságát alapvetően az határozza meg, hogy mennyi levegőt tud mozgatni, és milyen sebességgel. Ez azonban nincs minden készülék esetében feltüntetve, így gyakran csak a motorteljesítményre és a fokozatok számára lehet támaszkodni. Az asztali és állóventilátorokkal szemben az oszlopventilátorok legnagyobb előnye is ezzel van összefüggésben, ugyanis ezek a típusok a készülék szinte teljes magasságában mozgatják a levegőt. A légszállítás azonban nem minden, fontos lehet az oszcillálás is, vagyis hogy a légáram iránya változtatható legyen a készülék mozgatása nélkül is. A ventilátor korábban ismertetett hatásmechanizmusa alapján az is látható, hogy a készülék által biztosított hatás a kikapcsolás után azonnal megszűnik. Ezért szerencsés, ha egy modell rendelkezik éjszakai üzemmóddal is, illetve ha a ventilátor zajszintje alacsony. A ventilátor előnye, hogy nem helyhez kötött, ezért fontos szempont lehet még a készülék súlya is.

  További rovatainkból: