Melyik az olcsóbb – gáz, kerámia, indukciós?

2022. október 07.

Az energiaárak drasztikus növekedésével számottevően megnőtt a jelentősége a különféle háztartási készülékek fogyasztásának. Elsősorban a hűtők és mosógépek esetében vált fontosabbá az energiahatékonyság, de tűzhelyek és főzőlapok vonatkozásában sem mellékes a dolog. Különösen, hogy ebben a szegmensben az energiaárak változása át is rendezte a takarékossági sorrendet a különböző technológiák vonatkozásában. Így a készülékek ára mellett érdemes az üzemeltetési költségeket is számba venni. A mérlegelés azonban nem is olyan egyszerű, de nem lehetetlen.

Mennyibe is kerül?

Tűzhelyek és főzőlapok esetében a gazdaságossági szempontok mérlegelése során három tényezőt érdemes számításba venni. Az adott készülék ára mellett fontos lehet az üzemeltetési költségek alakulása, valamint a beüzemeléshez kapcsolódó többletkiadásoknak is jelentősége lehet. Mindezek együttesen határozzák meg, hogy végeredményben mennyibe is kerül a dolog a felhasználónak.

A készülékek ára

A készülékek árát viszonylag könnyű összehasonlítani. Viszonylag. Az eltérő technológiák ugyanis különböző előnyöket kínálnak, így aztán a készülékek funkcióválasztéka sem azonos. A pluszszolgáltatások pedig az árban is megjelennek. Például egy összekapcsolható főzőzónával rendelkező típusért nyilván többet kell fizetni, mint egy olyan modellért, amiben ez nem elérhető. Egy gáz főzőfelülettel rendelkező készüléken azonban hiába is keresnénk ilyen lehetőséget, a technológiából adódóan ez egyszerűen nem opció. Ezért a készülékek áránál a különbségeket leginkább a belépő kategóriák árszintje mutatja meg.

A legolcsóbb változatok a gáztűzhelyek, vagyis azok a készülékek, ahol a sütő és főzőfelület is gázzal működik. Az ilyen modellek jelenleg nagyságrendileg 70 ezer forinttól indulnak. 85-90 forintért már lehet elektromos sütőt és gázlapot magában foglaló kombinált tűzhelyet vásárolni.

Elektromos tűzhelyből, ahol a sütő és a főzőfelület is áramot használ, 85 ezer forintba kerülnek a legolcsóbb modellek. Ezek vaslapos főzőfelületet kínálnak. A kerámialappal ellátott készülékekért már körülbelül 100 ezer forintot kell fizetni, míg az indukciós lappal felszerelt típusok 160-170 ezer forintnál kezdődnek.

A beépíthető készülékeknél a sütő és a főzőlap két különböző készülék. A beépíthető sütőknél energiaforrás tekintetében nem igazán van mit összehasonlítani, mert beépíthető gázsütő gyakorlatilag nem kapható. Így aztán az elektromos beépíthető sütőnek nincs alternatívája. Főzőlappból viszont léteznek gázüzemű változatok is. Ennél a termékkörnél az összevetést nemcsak az eltérő technológia nehezíti, hanem a különféle kivitelek is. A főzőzónák száma és a főzőlap szélessége is befolyásolja az árat, ezért ebben a termékcsoportban a standard 60 cm széles 4 főzőzónával rendelkező modelleket érdemes egy kalap alá venni. A négyégős, 60 cm széles gázlapot már 40 ezer forint alatt is lehet kapni. A 4 zónás üvegkerámia főzőlapokért pedig legalább 55-60 ezer forintot kell fizetni, míg a szintén négy főzőzónát kínáló indukciós modellek olyan 70 ezer forint magasságában indulnak.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a gázüzemű modellek a legolcsóbbak, az indukciós változatok a legdrágábbak, az elektromos verziók pedig a kettő között helyezkednek el árban. De ez csak az érem egyik oldala, ugyanis a készülékek üzemeltetésének is vannak költségei, amit nem érdemes kihagyni a számolásból

A fogyasztás költségei

A készülékek fogyasztását lényegesen nehezebb összehasonlítani, mint az árukat. Egyrészt az elektromos fogyasztást kilowattórában (kWh) számolják, a gázfogyasztást pedig megajoule-ban, illetve köbméterben (m3). Ezért aztán nem elég a gáz és az áram egységárát mérlegre tenni, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy mekkora mennyiség jelent ugyanannyi energiát. Nagyjából 1 m3 gáz 10 kWh órának felel meg. (A becslés nem teljesen pontos, de egyszerűvé teszi a számítást, a végeredmény szempontjából pedig nincs érdemben jelentősége a kerekítésnek.) Szóval áramból 10-szer annyi kell, mint gázból ugyanahhoz a teljesítményhez. Ez a korábbi energiaárak mellett azt jelenti, hogy 1 kWh nagyjából 38 forintba került áram esetén, és kb. 10 forintba gáz esetén. A jelenlegi áraknál pedig 1 kWh áramért 70 forintot kell fizetni, míg gáz használatánál ugyanennyi energia hozzávetőleg 75 forintba kerül. De ezzel még csak azt tudjuk meg, hogy mennyibe kerül a felhasznált energia. Az is fontos, hogy a felhasznált energia mekkora mértékben hasznosul.

Egy készülék nemcsak attól lehet gazdaságosabb, hogy olcsóbb energiát használ, hanem attól is, hogy kevesebbet.

A gáz, elektromos és indukciós technológiák hatékonysága jelentősen eltér, az energiát különböző mértékben hasznosítják. Például egy gázlap vagy elektromos lap használata során annak környezete is melegszik, vagyis a készülék az energiát nem csak a főzésre használja fel. De számít az is, hogy a gépek milyen gyorsan végzik el feladatukat. Tipikus példa, hogy az indukciós lapokon a víz sokkal gyorsabban felforr, mint más főzőfelületen. Ez nemcsak praktikus, hanem takarékos is. A fogyasztásban ugyanis az idő is szerepet játszik. Nem véletlen, hogy a fogyasztás mértékegysége kilowattóra, nem csak kilowatt. A gáz főzőfelületek nagyjából 50-55 százalékos hatékonyságot képviselnek, a vaslapos változatok 60-65 százalék hatékonysággal működnek, a kerámia 70-80 százalékot hasznosít, az indukciós pedig 90 százalékot meghaladó hatásfokkal dolgozik. Ezek alapján meg lehet határozni, hogy a költségek hogyan alakulnak a különböző technológiáknál. (Az 1 kWh költséghez az 1-et el kell osztani a hatékonyság és az energia-egységár szorzatával.)

Noha a különbségeket ez a kalkuláció szemléletessé teszi, valójában ezek csak közelítő értékek. A tényleges hatásfokot számos tényező befolyásolhatja, az adott készülék képessége mellett például a használt edény felülete sem mindegy. Egy vízköves edény például rosszabb hatásfokot eredményez, vagy egy lábos, aminek nem teljesen sima az alja, szintén rontja a hatékonyságot. Ezért, illetve a főzési szokások – ki mennyit, milyen gyakran főz – miatt nehéz megmondani, hogy ténylegesen mekkora megtakarítást jelent egy takarékosabb készülék beszerzése. De éves szinten több tízezer, míg a teljes életciklus tekintetében akár több százezer forint is lehet a különbség. Így aztán a jelenlegi energiaárak mellett észérv nem nagyon szól már a gáztűzhelyek mellett, hacsak az nem, hogy az áram nincs bekötve, vagy hogy a beüzemelésnek jelentősek az extra költségei.

Az üzembe helyezési kiadások

Egy-egy készülék üzembe helyezése nem jelent különösen nagy beruházást, és az energiaforrás típusa sem változat nagyságrendileg ezeken a kiadásokon. Vagyis önmagában a bekötésen nem lehet számottevő összeget megtakarítani azzal, hogy egyik vagy másik típusú modellt választja a vásárló. Mindez persze csak akkor igaz, ha a beüzemeléshez minden feltétel adott. Egy elektromos tűzhely esetén számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy az elektromos hálózatot esetleg bővíteni kell. Ennek a költségei a hálózat kiépítettségétől függenek, és akár 100 ezres nagyságrendű összeget felemészthetnek. Gázüzemű készülékeknél is előfordulhatnak extra kiadások, például mágnesszelep beépítése a gázvezetékbe, vagy valamilyen légtechnikai beruházás. Ez megint csak attól függ, hogy adott helyen mi áll rendelkezésre, és milyen további beruházás szükséges. Az ilyen jellegű kiadások mértéke is meghaladhatja a 100 ezer forintot. Mindezeknek akkor lehet jelentősége, ha valaki technológiát vált, gázt cserél elektromosra, vagy fordítva. Ilyenkor érdemes mérlegelni ezeket a kiadásokat is.

További termékválogatások:

AirFry funkció: Sütő vagy Airfryer?

AirFry funkció: Sütő vagy Airfryer?

AirFry funkció egyre több beépíthető sütőben is található már. Nem véletlen, hiszen a forró levegővel, olaj nélkül, vagy minimális mennyiségű...

Share This