Az idei IFA során és az követően is újra reflektorfénybe került a televíziók energiafogyasztására vonatkozó uniós szabályozás. Az előírások közelgő változása kapcsán pedig az iparági szakemberek a microLED- és a 8K-s tévék eltűnését jósolják az európai piacokról.
A szabályozás nem új
2021. március 1-jén lépett hatályba az új energiacímke, amely a televíziók esetében is új energiaosztályba sorolási követelményeket határoz meg, valamint a készülékek energiafogyasztását illetően is kritériumokat állít fel. Ennek alapja az EEI (Energy Efficiency Index), vagyis az energiahatékonysági index.
A rendelet kimondja, hogy az életbe lépést követően az unió piacain csak olyan készülék hozható forgalomba, amely nem haladja meg az előírásban szereplő maximális EEI-értéket. A rendelkezés továbbá azt is tartalmazza, hogy 2023. március 1. után a maximális EEI-értékhatár alacsonyabb lesz, vagyis a forgalomba hozható készülékeknek még hatékonyabbnak kell lenniük. A 8K- és microLED-készülékekre azonban a szabályozás első körében nem vonatkozott maximális EEI-érték-előírás. Ezeknél a technológiáknál csak 2023. márciustól kerül bevezetésre az EEI-korlát. Igaz, akkor már a szigorított értéknek kell majd megfelelniük, ami megegyezik az UHD-készülékek esetében alkalmazott követelménnyel. A dolog tehát egyáltalán nem új, sőt a rendelet 2019 októberében kelt, vagyis a gyártók már jó ideje tisztában vannak a követelményekkel.
A készülékek nem felelnek meg az előírásoknak
A jövő márciustól életbe lépő követelményeknek számos jelenlegi UHD-modell nem tesz eleget, de a kategória zöme azért belefér a határértékbe, vagyis a változás ebben a szegmensben nem lesz drámai. A 8K-s készülékeknél viszont más a helyzet. Az aktuálisan piacon lévő modellek általánosságban nagyjából 300 százalékkal többet fogyasztanak, mint a szabályozásban előírt maximum. Vagyis kizárt, hogy a rendelet életbe lépéséig meg tudnak majd felelni az elvárásoknak. Ennek elsősorban technológiai okai vannak.
Nagyon leegyszerűsítve a 8K-felbontás több képpontot jelent, így ugyanahhoz a fényerőhöz több háttérvilágítás szükséges, valamint a több képpontnak a videófeldolgozásban is szerepe van, így tranzisztorból is többet igényel a technológia. A végeredmény pedig a nagyobb fogyasztás. A gyártók persze igyekeznek új anyagokkal, hatékonyabb processzorokkal és egyéb módokon csökkenteni az energiafogyasztást, csakhogy ez meglehetősen időigényes feladat, főleg úgy, hogy nem szívesen áldozzák be a 8K által kínált előnyöket a fogyasztás oltárán. Összességében ez azt jelenti, hogy ezek a készülékek azonnal eltűnnek az európai piacokról, ha az előírások életbe lépnek. Ez pedig más kontinensekre is hatással lehet, különösen Amerikára, ahol van vásárlóerő is ezekhez a magas kategóriás televíziókhoz.
Még nem dőlt el minden
A gyártók és érdekvédelmi szervezetek nem az energiafogyasztás csökkentésére tett erőfeszítések létjogosultságát vitatják. A rendelet kapcsán azt kifogásolják, hogy a 8K-t és a microLED-készülékeket illető elvárások akkor kerültek meghatározásra, amikor ezek a technológiák még gyerekcipőben jártak, és így az előírt értékek nincsenek összhangban a technológiai racionalitással. Ezért azok felülvizsgálatát szorgalmazzák. Erre pedig lenne is lehetőség. A jogszabály ugyanis tartalmaz egy passzust, miszerint az Európai Bizottság a technológiai fejlődés fényében felülvizsgálja ezt a rendeletet, és legkésőbb 2022. december 25-ig benyújtja a konzultációs fórumnak az értékelés eredményeit, beleértve adott esetben a felülvizsgálati javaslat tervezetét is. Ez eddig (cikkünk születéséig) ugyan nem történt meg, de nem kizárt, hogy a határidőig sor kerül rá, és olyan változást eredményez, amelynek köszönhetően Európának mégsem kell lemondania a 8K- és a microLED-technológiákról.
