Idén májusban került sor a 9. International TCG Retail Summitra. A konferenciasorozat egyedülálló platformot biztosít az iparág csúcsvezetői számára, hogy eszmecserét folytassanak a szakmát aktuálisan érintő, illetve a kereskedelem jövőjét befolyásoló kérdésekről. Az esemény tapasztalatai alapján, a rendezvénysorozat elnökét, Chris Bueckert arról kérdeztük, hogy melyek azok a témák, amelyek leginkább foglalkoztatják jelenleg az iparág meghatározó cégeit, milyen területekre fókuszálnak, illetve milyen kihívásokkal néznek szembe.
Melyek azok a trendek, irányvonalak, amelyek jelenleg leginkább foglalkoztatják a TCG-szektor kiskereskedőit, gyártóit?
Aktuálisan az egyik legfontosabb kérdés a geopolitikai helyzet és a gazdasági környezet alakulása. Az Európa-szerte tapasztalható infláció és az azzal járó fogyasztói kiadások csökkenése komoly visszaesést okozott a kiskereskedelemben. Különösen érzékletes a visszaesés a pandémia évei alatt tapasztalt, nem várt jelentős növekedéshez képest. Bár az idei eredmények a csökkenés ellenére is a 2019-es szint felett vannak, a piaci szereplők mindig az előző évhez viszonyítják az adott évi teljesítményt. Tavalyhoz képest pedig számottevő a csökkenés, ami a cégek nyereségességében is tetten érhető. Az infláció és a keresletcsökkenés pedig árnyomást eredményez, ami nem kedvez a kereskedők és a gyártók érdekegységesítésének.
Nagy figyelmet kap az iparágban a vásárlási élmény szerepe is. A kevesebb termék, több élmény megközelítésre egyre több példa található a kereskedelemben. A gyakorlatban ez az olyan megoldásokat jelenti, mint a dedikált területek, például a gamingtermékek számára; illetve olyan szolgáltatási pontok az üzleteken belül, mint a szerviz, vagy akár egy kávézó. Továbbra is fontos kérdés a fenntarthatóság, amire szinte minden piaci szereplő figyelmet fordít. Valamint továbbra is hangsúlyos szempont a technológia. Egyrészt a digitális transzformáció révén, ahol folytatódik a piacterek jelentőségének fokozódása, illetve tanúi lehetünk a kereskedelmi ökoszisztémák bővülésének is. Különösen érdekes kérdés a technológia vonatkozásában a mesterséges intelligencia fejlődése. Ez átalakíthatja a szektor működését a teljes értéklánc mentén, beleértve az olyan területeket is, mint az árképzés vagy a választék optimalizálása.
A gazdasági körülmények és kilátások hogyan befolyásolják az iparági várakozásokat?
A kedvezőtlen helyzet ellenére a várakozások optimisták. A piaci szereplők általánosságban már a második félévtől növekedést remélnek, persze a különböző piacokon eltérő mértékben. Noha az iparág fellendülést vár, feltehetően az idei második félév növekedése nem lesz képes kompenzálni az első félév visszaesését, így összességében 2023 elmarad majd a tavalyi évtől valamelyest. A növekedés motorjának pedig a technológiát és az innovációt tekintik a cégek, mind a termékek, mind a kereskedelmi fejlesztések vonatkozásában.
A kereskedelemben számos változás tapasztalható, és igen sok a bizonytalansági tényező is a piacon. Milyen távon gondolkodik előre a szakma? Mennyire van tér a hosszabb távú stratégiáknak?
Kétségtelen, hogy nagyon instabil időket élünk, ami megnehezíti a tervezést és előregondolkodást. Úgy vélem, hogy ebben a helyzetben a legbiztosabb módon kell tervezni. A hosszabb távú törekvéseket illetően véleményem szerint elsősorban a gyártás és ellátási láncok stabilitásának fokozása kerül előtérbe.
Sokat hallani mostanában az ügyfélközpontúság kiemelt szerepéről. Ez némileg úgy hangzik, mintha korábban nem lett volna fontos a vásárló. Miben más valójában a mai megközelítés?
Mindig fontos volt a vásárló, és továbbra is a vásárló lesz a középpontban. Az elmúlt években viszont a kereskedelem néha túlságosan is a technológiára koncentrált, ami időnként útban van a kereskedő és a vásárló között. Vannak piaci szereplők, akik már felismerték ezt, de számos kereskedőnek van még tennivalója az ügyfélélmény tekintetében. Ebben nagy lehetőség van a kisebb cégek számára, ahol kisebb fluktuáció, és jobban meg tudják valósítani azokat az elképzeléseket, amelyekkel közelebb kerülhetnek a vásárlókhoz. A képlet tulajdonképpen nagyon egyszerű: csak vásárlóként kell gondolkodni, és onnan visszafelé haladni.
„Az elmúlt években viszont a kereskedelem néha túlságosan is a technológiára koncentrált, ami időnként útban van a kereskedő és a vásárló között.”
A fenntarthatóság az egyik leggyakrabban megjelenő szempont manapság a TCG-szektorban. Persze a környezetmegóvás magától értetődően indokolt, de miért került ez a szempont ennyire a középpontba a közelmúltban?
A fenntarthatóság már nem trend, hanem szerves része az iparág működésének. Az etikai, környezetvédelmi megfontolások mellett azért is fontos a cégeknek, mert vásárlókat veszíthetnek azzal, ha nem fordítanak erre a szempontra figyelmet. Láthatóan nő azoknak a vásárlóknak a száma, akiknek a fenntarthatóság fontos, a fiatalok pedig különösen érzékenyek erre a kérdésre. Ezenkívül az EU-szabályozások is megkövetelik a gyártóktól a tudatosságot. A gyártók számára minimális környezetbarát követelményeket meghatározó Ecodesign, a „Rigth to Repair” (javításhoz való jog) irányelvei, vagy akár az „ökologó” törekvés, amely a különféle környezetbarát jelzések mögötti egységes kritériumrendszert hivatott kialakítani, mind a környezettudatosság irányába tolják a piacot. Mindezek mellett szükséges és tovább kell erősíteni az oktatási tevékenységet is, a fogyasztók tájékoztatását. Egyre több cég fektet erre is hangsúlyt.
Milyen egyéb szempontok kapnak hangsúlyt napjainkban a piaci szereplők működésében?
A nemi esélyegyenlőség kérdése a TCG-szektorban is fokozott figyelemhez kezd jutni, mivel a nők kevésbé vannak jelen vezető pozíciókban, főként iparági oldalon. Különösen az amerikai cégeknél látható az erre fordított figyelem, de egyre több európai vállalatnál is megfigyelhető. A következő 10 évben véleményem szerint több női vezető lesz, és a különbségek is jelentősen csökkenni fognak, eltűnnek. A TCG Summit is támogatja ezt a folyamatot a TCG Women Leadarship program (női vezetői program) elindításával. Fogyasztói oldalon pedig a sokszínűség és befogadás szerep látszik erősödni. Van már példa arra is, hogy egy kereskedő a neurodiverz vásárlók igényeire is választ ad, de itt említhető az idős emberekre fordított figyelem is, akik esetlegesen több magyarázatot igényelhetnek egy-egy technológia kapcsán.
Gondolatok a 9. International TCG Retail Summit előadóitól
Az idén májusban lebonyolított 9. International TCG Retail Summit során közel 40 prominens iparági vezető osztotta meg tapasztalatait, véleményét a konferencia résztvevőivel. A következőkben néhány előadó prezentációjának kulcsmomentumait összegeztük röviden.
Dr. Andreas Dombret professzor, az Oliver Wyman vezető globális tanácsadója, a Bundesbank és az EKB korábbi tagja bizakodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Európa gazdasági növekedése jövőre visszatér a normál ütemhez. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a jövő továbbra is bizonytalan, és fennáll annak a lehetősége, hogy a kamatlábak ismét emelkednek, ami potenciálisan szigoríthatja a fogyasztókra nehezedő nyomást, és üzleti csődökhöz vezethet. Emellett mély aggodalmának adott hangot a globális ingatlanszektor egészségi állapotával kapcsolatban, kiemelve a hirtelen visszaesésnek a gazdaság egészére gyakorolt lehetséges hatását.
A CECONOMY & MediaMarktSaturn vezérigazgatója, dr. Karsten Wildberger beszámolt arról, hogy a vállalat a fogyasztói elektronikától az általa „élményelektronikának” nevezett irányba való elmozdulás útján van. Kiemelte, hogy az innováció elengedhetetlen ahhoz, hogy a digitális korban is megfeleljen a vásárlók változó igényeinek. A mobil, a közösségi média és az influencerekkel való együttműködés a fogyasztók bevonásának, a lojalitás kiépítésének és az értékesítés ösztönzésének hatékony eszközeiként jelentek meg.
Pieter Zwart, a Coolblue alapítója és vezérigazgatója a kiváló szolgáltatást, az adatok hatékony felhasználását, valamint az alkalmazottak képzésébe és hozzáállásába való befektetés jelentőségét emelte ki mint a siker kulcsfontosságú tényezőit.
Carsten Olesen, a Harman INTERNATIONAL Consumer Audio elnöke hangsúlyozta, hogy a vállalkozások nem boldogulhatnak, ha a bolygó válságban van, és arra ösztönözte a kiskereskedőket és a márkákat, hogy működjenek együtt a hatékony fejlődés érdekében. A megvitatott megoldások között szerepelt többek között a termékek élettartamának meghosszabbítása javítás és újrahasznosítás, valamint a szigorú és ellenőrizhető fenntarthatósági szabványok bevezetése is.
