Átlépni a határokat

Az online kereskedelem, a világjárvány okozta fellendüléstől is függetlenül, jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Éppen ezért a területben jelentős piaci potenciál rejlik. A digitális kereskedelem természetéből adódóan viszont nem korlátozódik a határokon belülre. Ez azt is jelenti, hogy az online értékesítés tekintetében a hazai piac éppúgy nyitott a külhoni kereskedők előtt, mint a külföldi piacok a magyar cégek számára. De míg előbbit egyre több e-kereskedő használja ki, addig a hazai vállalkozások nem feltétlenül látják a lehetőségeket az export tevékenységben. A Digitális Kereskedelemi Szövetség komoly szerepet vállal a magyar e-kereskedők támogatásában, hogy azok saját határaik átlepésével az ország határokat átlépő terjeszkedés vonatkozásában is sikeresek lehessenek. A szervezet egyik tagjával, Bíró Pállal, a Google magyarországi vezetőjével beszélgettünk a DKSZ célkitűzéseiről, tevékenységéről.

Mikor alakult a Digitális Kereskedelmi Szövetség, illetve milyen céllal jött létre a szervezetet?

Az elmúlt években a Szövetséget alapító tagok külön-külön is azzal a problémával szembesültek, hogy erős a kis- és közepes e-kereskedelmi szereplő̋k regionális lemaradása és felgyorsult a nem hazai tulajdonban lévő e- kereskedelmi vállalatok térnyerése. A sokszínű és különböző érettségi szintű e-kereskedők különböző erőforrásokkal rendelkeznek, és különböző kihívásokkal szembesülnek, melyek legfőbb okai a képzett munkaerő és hosszú távú stratégia hiánya, a céges logisztika fejletlensége vagy rugalmatlansága, külpiaci terjeszkedésnél a helyismeret, piacismeret hiánya és abból fakadó jogi és adminisztrációs problémák és lokalizációs nehézségek.

Látszik, hogy a magyar vásárlók és az e-kereskedőket támogató rendszerek – online szolgáltatások, fizetési szolgáltatók, logisztikai cégek stb. – készen állnak arra, hogy a magyar e-kereskedelem növekedésnek induljon, ugyanakkor a lokálisan erős magyar e-kereskedelem esetében kevés olyan példa van, hogy egy helyi e-kereskedő külföldön sikeres legyen. A DKSZ 2021 év végi alapítása óta ezen a helyzeten szeretne változtatni, javítani a hazai e-kereskedők támogatásával.

E-kereskedőnek az számít, aki kizárólag online értékesítéssel foglalkozik, vagy a hibrid rendszerben működő vállalkozások is ide sorolhatók?

E-kereskedőnek tekintjük az online értékesítéssel foglalkozó vállalkozásokat, tehát akár a hibrid értékesítési modellt alkalmazó cégeket is.

A D2C tevékenység, a közvetlen fogyasztói értékesítés, ami jellemzően az internetre fókuszál lehet kapcsolódási alap? Mondjuk egy kisebb kézműves termékeket gyártó vállalkozás, aki külföldön is szeretne értékesíteni, fordulhat önökhöz?

Abszolút, a digitális kereskedelem szereplőit egységes módon tervezzük támogatni az ágazat edukálásán keresztül. A magyar digitális kereskedelem, különösen a világjárvány óta folyamatos növekedésben van, viszont ezt a hatalmas mértékű potenciált csak akkor fogja tudni a piac kihasználni, ha magyar e-kereskedők körében megvalósul a tévhitek eloszlatása, a tájékoztatás, az ágazati szintű edukáció, valamint az export hajlandóság növekedésnek indul.

Miért pont az export tevékenység került a középpontba önöknél? A belföldi online jelenlét nem igényel hasonló támogatást?

A magyar digitális kereskedelem fejlődésének elengedhetetlen eleme a határon túli terjeszkedés. Az elmúlt évek tapasztalatai, valamint a DKSZ és GKID által készített 2022-es Online Export Kutatás alapján láthatóvá vált, hogy a vásárló számára jellemzően már nincs olyan, hogy magyar vagy külföldi kereskedő – ha egy piaci szereplő megfelelő módon lokalizál és az adott piaci viszonyoknak megfelelő szolgáltatás nyújtja, úgy teljes értékű választási alternatívává válik a fogyasztókért folyó versenyben. Ebből kiindulva tehát fontos lenne, ha a magyar kereskedők a hazai vásárlók célzása mellett külföldi piacokat is vonjanak be meglévő működésükbe és nyissanak a regionális terjeszkedés felé.

„…a vásárló számára jellemzően már nincs olyan, hogy magyar vagy külföldi kereskedő – ha egy piaci szereplő megfelelő módon lokalizál és az adott piaci viszonyoknak megfelelő szolgáltatás nyújtja, úgy teljes értékű választási alternatívává válik a fogyasztókért folyó versenyben.”

Az export fokozása a magyar piacon teret nyerő külföldi hátterű online szereplők erősödésére adott egyfajta válasz? Ha igen, akkor a magyar e-kereskedők hazai versenyképességének fokozása nem alternatíva?

A környező országokban, akár Romániát vagy Csehországot nézzük, a kereskedők sokkal komolyabban foglalkoznak a határon túli piacokkal, míg a magyar szereplők nem feltétlen látják az ebben rejlő lehetőségeket és potenciált. Pedig amíg egy külföldi  kereskedő régiókon átnyúló tevékenységgel képes több országot összefogó adatvagyonnal dolgozni és egyúttal optimalizálni az operációs költségeket, addig egy lokális, magyar szereplő nem vagy pedig csak nagyon nehezen tud versenybe szállni.

Idén egy mentorprogramot is indított a szövetség. Pontosan mi ez a kezdeményezés, illetve a nyáron bejelentett programnak vannak már értékelhető tapasztalatai?

A DKSZ Mentorprogram a Magyarországon valaha elindított legösszetettebb digitális kiskereskedelemre fókuszáló mentorprogram. A személyre szabott 6 hónapos kezdeményezés célja, hogy a kiválasztott e-kereskedők, a Furbify, a Lumenet és a Vágyaim.hu vezetőségének személyre szabott mentorációk keretében biztosítsunk támogatást annak érdekében, hogy sikeres hódításba kezdjenek a nemzetközi piacokon.

A program összesen 8 modul keretén belül nyújt komplex tudásanyagot, érintve a szervezetfejlesztés, kutatás, marketing, kommunikáció, logisztika, jog és információbiztonság, digitalizáció, pénzügy, valamint a fizetéstechnika és kiberbiztonság területét, melyek hosszú távon képesek támogatni a cégek fejlődését.

Terveznek hasonló programokat, megoldásokat a jövőben?

A DKSZ céljai között szerepel az e-kereskedők szélesebb körben történő támogatása, mind a mentorprogram keretein belül, mind azon kívül. Szeretnénk skálázni a programot és bízunk benne, hogy az idei mentorprogram eredményeit követően a későbbiekben még több cégnek tudunk segíteni a külföldi piacok meghódításában.

A tagság bővítése is része a céljaiknak? A tagjelölteket illetően létezik bármilyen kritérium vagy elvárás?

Kiemelt célunk a magyar ökoszisztéma támogatása, formálása és fejlesztése. Kapcsolódva az ökoszisztéma szereplőivel azon dolgozunk, hogy a jelenlegi akadályok eltűnjenek és tovább épüljön az a támogató környezet, amelyben az e-kereskedők fejlődhetnek és tovább léphetnek. Meglévő tagjainkkal és partnereinkkel közösen feladatunknak tekintjük a közösség építést és azoknak a lokális lehetőségeknek a megteremtését, melyek segítik a hazai e-kereskedőket a növekedésben – a jövőben akár további, a DKSZ munkássága iránt érdeklődő és azonos misszióval rendelkező cégek támogatásával kiegészülve.

A DKSZ tagjai

A szövetség tagjai olyan magyar vagy Magyarországon működő nemzetközi cégek és szakmai szervezetek – mint az Adevinta Hungary, DHL Express, GKID, Google, Growww Digital, IVSZ, Mastercard, Oander és a Boxy –, akik a hazai e-kereskedelmi ökoszisztéma kulcsszereplőiként elkötelezettek a magyar e-kereskedelem helyzetének javítása iránt, hisznek a magyar cégek növekedésében és aktív támogatói, elősegítői kívánnak lenni ennek a fejlődési folyamatnak.

További rovatainkból: