Az elektronikai termékekre vonatkozó szabályozások próbálnak lépést tartani a technikai fejlődéssel, illetve a környezet védelmének érdekében egyre szigorúbb előírásokkal igyekeznek a jogszabály alkotók biztosítani a fenntarthatóságot. Ezért nem szokatlan, hogy szinte minden évben újabb és újabb előírás változásra kerül sor, idén azonban minden korábbinál több területet érintenek a módosítások. Mészáros Fannival, az APPLiA Magyarország Egyesülés cégvezetőjével beszélgettünk a szabályozások várható alakulásáról.
“A változtatások számos területet érintenek az ekodizájn-rendelettől, a javításhoz való jogon keresztül a csomagolásra vonatkozó előírásokig.”
Milyen piacot érintő szabályozásváltozások várhatóak idén?
Idén lesz húsz éves az APPLiA Magyarország, az elmúlt két évtizedben pedig nem volt példa arra, hogy annyi módosítás legyen folyamatban, mint jelenleg. A két éve indult „szabályozáscunami” ebben az évben ér a végéhez. A változtatások számos területet érintenek az ekodizájn-rendelettől, a javításhoz való jogon keresztül a csomagolásra vonatkozó előírásokig. Ugyanakkor ezek a módosítások elsősorban a közeljövőt határozzák meg, gyakorlati aspektusukat tekintve nem az idei év lesz a meghatározó.
Függetlenül attól, hogy a szabályozások csak a későbbiekben kerülnek alkalmazásra, milyen területeket érintenek az új rendelkezések?
Minden szabályozás a 2050-re klímasemlegességet kitűző „Green Deal” égisze alá tartozik. Ezen belül, ha az iparágunkat vesszük figyelembe, két csoportot különíthetünk el: a körforgásos gazdaság megvalósítását célzó intézkedéseket, illetve a készülékek vásárlásával és használatával kapcsolatos fogyasztói szabályozásokat. Természetesen vannak átfedések is a két terület között, valamint a két fő irányvonal további részekre is osztható.
A körforgásos gazdaságot tekintve mely területeket érintenek a változások?
A gyártással kapcsolatosan fontos változás, hogy az ekodizájn-keretirányelv helyébe a közeljövőben az ESPR (Ecodesign for Sustainable Product Regulation) szabályozás lép. Ez várhatóan az idei év első félévében elfogadásra is kerül és a jelenleg hatályos rendeletek (pl. hűtőkre, mosógépekre, mosogatógépekre vonatkozó ekodizájn-szabályok) felülvizsgálatát határozza meg, de új elemeket is tartalmaz majd, mint például a digitális termék útlevél bevezetése.
Az energiacímke vonatkozásában is újabb előírások várhatóak. A következő érintett területek például a szárítógép, a porszívó és a légkondicionáló lesznek. Hogy mikor érkeznek az új címkék ezekre a készülékekre, azt jelenleg pontosan még nem lehet tudni. A csomagolást illetően is új szabályok kerülnek bevezetésre. A jövőben majd fokozatosan érvénybe lépő előírások célja, hogy a csomagolási hulladék keletkezése helyett azok újrafelhasználását, újrahasznosítását segítsék elő. Fontos cél, melyet a tervezet tartalmaz, hogy 2030-ra minden csomagolás újrahasználható vagy újrahasznosítható legyen. Valamint a WEEE irányelv, azaz az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésére vonatkozó szabályok felülvizsgálata is várható a közeljövőben.
Két további területen pedig már elfogadásra is került az új szabályozás. Az elemekre és akkumulátorokra vonatkozó előírások célja, hogy a teljes életciklusuk során – az anyagok beszerzésétől a begyűjtésen, újrahasznosításon és újrahasznosításig minimális legyen a káros anyag felhasználás, kevesebb nyersanyagot igényeljenek az EU-n kívüli országokból, valamint Európában nagymértékben gyűjtsék össze, használják fel és hasznosítsák újra.
A másik új szabály az üvegházhatású fluorozott szénhidrogének felhasználására vonatkozik, amelyek használatát 2050-re teljesen meg kell szüntetni, és fokozatosan új típusú hűtőközegekre kell átállni. Véleményem szerint olyan szabályozás született, melyben túl nagy áldozatot hoztunk a biztonsági kockázatok oltárán a környezetvédelmi célokra hivatkozással. Az alternatív hűtőközegekre, pl. a propánra a fokozott tűzveszélyesség jellemző, és jelenleg nincsenek egységesen kidolgozott előírások a propánnal üzemelő hőszivattyús készülékek, pl. a légkondik telepítésére, szervizelésére. Jelenleg szakemberek sincsenek, akik ilyen berendezéseket beüzemelhetnének vagy szerelhetnének, és képzés sincs a számukra. A biztonsági kockázatok csökkentése óriási kihívás lesz az iparág és a felhasználók számára is a következő években. Ezt vállaltuk az új szabályozással úgy, hogy a fluorozott gázok az üvegházhatású gázok között mindössze 2,5%-ot képviselnek.
A készülékek használatára vonatkozó, azaz fogyasztói szempontból is releváns szabályozások miként változnak?
Az egyik fontos szabályozás, melyet meg kell említeni, a Right to repair irányelv, vagyis a javításhoz való jog, amely a javítási szolgáltatások mikéntjét illetően határoz meg előírásokat. Például, ha a garanciális időszakban hiba esetén a javítást választjuk a cserével szemben, akkor a garanciális időszak egy évvel meghosszabbodik. Egységes javítási adatlap, valamint online szerelői adatbázis létrehozását is célul tűzi ki ez az irányelv, melynek átültetésére két évet kaptak a tagállamok. Teljesen új rendelkezés a fogyasztók zöld átmenetre való felkészítéséről szóló irányelv (Empowering consumers for a green transition), valamint az ezt kiegészítő, a zöld igények megalapozásáról szóló (ún. Green claims) irányelv is. Az Európai Unió piacain kétszáznál is több olyan jelölés, logo, vagy kommunikációs elem létezik, ami a termékek környezetbarát mivoltát „tanúsítja”. Ezek azonban a legtöbb esetben nem hitelesített minősítések. Az új szabályozás szerint az ilyen típusú jelölések és meghatározások használatához független harmadik szervezet által végzett hitelesítésre lesz szükség majd a jövőben.
Az Applia mit tervez az idei évben?
Az APPLiA Europe éves nyári találkozójának 2024-ben Budapest ad otthont. Ez a rendezvény kiváló lehetőséget ad arra, hogy a 20 éves évfordulónkat nagy vendégsereggel ünnepeljük. A jubileumi gálarendezvényünk mellett ehhez kapcsolódóan kommunikációs kampányt is tervezünk, amelynek gerincét az előbbiekben részletezett, illetve egyéb aktuális témák adják. Továbbá tavasszal ismét készül egy fogyasztói felmérés, amely a háztartási gépekkel foglalkozik. Ennek eredményeit egy ősz elejére tervezett sajtótájékoztató keretén belül mutatjuk majd be.
Az idén a hatodik éve sikeresen működő szerelőképzésünkben is lesznek változások. Egyrészt a képzés várhatóan a közeljövőben a Szegedi Déri Miksa Műszaki Technikumban is elérhetővé válik, másrészt pedig egy új tréning programot is indítunk. A háttérrendszer jelenleg kidolgozás alatt áll, de terveink szerint idén el is indulhat a tervezett programunk, és tavasszal és ősszel is sor kerülhet egy-egy képzésre. Vannak, akiknek az egy éves képzésünk túl hosszú, de az is előfordul, hogy a részvételre vonatkozó előírásoknak nem mindenki tud eleget tenni. Számukra lehet optimális opció az új tréning. A programnak három szintje lesz. Az első egy adatbázisba kerülés, ami ingyenes, a második szinten a résztvevők hírlevelet kapnak, amelyben az aktuális jogi és technikai információkról kapnak tájékoztatást, a harmadik szint pedig mindezeken túl egy 24órás képzés lesz, évente megújító, szakmai tudást frissítő lehetőségekkel.
Szabályozások születése
A jogszabályalkotás folyamata több fázisból áll, így az előírások és azok változtatásának megjelenése és gyakorlati alkalmazása között viszonylag hosszú idő telik el. Az első lépés egy javaslat, amely az adott problémára igyekszik megoldást kínálni. Ezt követi az egyeztetés hosszú folyamata az uniós szervek között, ahol a tervezet elnyeri végleges formáját. A jóváhagyás által kihirdethetővé, a kihirdetés révén pedig jogszabállyá válik. A jogszabály mindig meghatározza a hatályba lépésének napját (pl. a kihirdetést követő 20. nap). Ez azonban még mindig nem feltétlenül jelenti, hogy gyakorlati érvénybe is lép, ugyanis a jogszabályok tartalmazhatnak arra vonatkozó előírásokat, hogy mikortól kell alkalmazni azokat.
Az uniós szabályozás megkülönböztet irányelveket és rendeleteket. Előbbi közvetett hatályú jogforrás. Ez azt jelenti, hogy meghatározott időn belül a tagállamoknak át kell ültetniük a saját jogrendszerükbe. Az irányelv a célokban kötelezi a tagállamokat; a megvalósítási eszközök és utak megválasztásában az irányelv szabta határok között maguk dönthetek. A rendelet ezzel szemben közvetlen hatályú jogforrás, tehát nem kell a tagállamoknak átültetniük a saját jogrendjükbe; szabályaira bárki közvetlenül hivatkozhat. A rendeleti forma egységesebb uniós gyakorlathoz vezet ezáltal, a jelenlegi jogszabály-cunami során pedig egyre inkább megfigyelhető az a gyakorlat, hogy egy-egy szabályozás, mely korábban irányelvi formát öltött, a jövőben rendeleti szabályozássá válik (így történt az energiacímke- és az elemekre, akkumulátorokra vonatkozó szabályozásokkal is; jelenleg pedig az ekodizájn- és a csomagolási szabályok fognak hasonlóan módosulni).
