A nyár folyamán az APPLiA Magyarország Egyesülés előtt álló feladatokról, az energiacímke-, illetve jótállásszabályozás változásával kapcsolatos teendőkről beszélgettünk az egyesülés vezetőivel. Most kíváncsiak voltunk, hogy milyen előrelépések történtek ezeken a területeken, a szervezet igazgatóját, Gerzsei Attilát, illetve, Mészáros Fanni cégvezetőt kérdeztük.
Az új energiacímke bevezetésének első fázisa novemberben megkezdődött. Ez most elsősorban a gyártókat érinti. Önök hogy látják, tisztában vannak a piaci szereplők mindennel? Az APPLiA hogyan tudott, tud segíteni az érintetteknek?
MF.: Európában mindenhol problémát jelentett a november elsejével életbe lépett kötelezettségek teljesítése. A rendelkezés értelmében az energiacímke-változással érintett termékkörök esetében a készülékek csomagolásának már tartalmazni kell az új címkét is. Azonban a kereskedelemi folyamatok természetéből adódóan a gyakorlatban szinte lehetetlen elválasztani az október 31-ig értékesítésre kerülő termékeket és az azt követően eladott készülékeket. Ezért aztán a vásárlók nagyon korán, már a nyár folyamán is találkoztak azzal, hogy egy termék mellett két egymástól eltérő energiacímke is található. Mi igyekeztünk mindent elkövetni az ebből eredő félreértések elkerülésének érdekében. A címkével kapcsolatos változásról általánosságban tájékoztató anyagot, illetve minden termékkörhöz egy egyedi magyarázó infógrafikát is készítettünk. Ezeket szabad felhasználásra elérhetővé tettük a piaci szereplők számára. Saját weboldalunkon pedig részletes információkat is biztosítunk, amelyek az információs plakáton szereplő QR-kód segítségével egyszerűen megtalálhatók.
GA.: A szakma igen egységes volt ebben a témában, a gyártók és kereskedők között nem merültek fel nézeteltérések a kérdés kapcsán. Noha a szabályozás ebben a fázisban még inkább csak a gyártók számára jelent feladatot, a kereskedők sem voltak passzívak. Ebben feltehetően az is szerepet játszott, hogy hozzájuk is érkeztek megkeresések a két címke miatt. Folyamatosan tartottuk a kapcsolat a kereskedőkkel is, és a már említett tájékoztató anyagok révén olyan hatékony megoldást tudtunk kínálni a helyzet kezelésére, amely a szabályozásnak is megfelel.
Jövő márciusban már a fogyasztók is szembesülnek az energiacímke változásaival, ami még nehezebb diónak ígérkezik. Terveznek ezzel kapcsolatos saját kommunikációs aktivitást, vagy a piaci szereplők kommunikációjának valamiféle támogatását?
MF.: Mivel a vásárlók már most is szembesülhetnek a változásokkal, már jelenleg is folytatunk tájékoztató kampányt, ennek része a már említett információs anyagok biztosítása, illetve a közösségi média oldalunkon is rendszeresen közzéteszünk az új címkével kapcsolatos posztokat. Márciustól vélhetően még fontosabb lesz a kommunikáció, ezért összeállítottunk és eljuttatunk a média számára egy, a pontos tájékoztatáshoz szükséges anyagot, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez megfelelő sajtóvisszhangot kapjon majd. Ezen túl a Minisztérium illetékeseit is folyamatosan tájékoztatjuk az elérhető energiacímkés ismeretterjesztő anyagokról, és nekik is felajánlottuk az együttműködésünket. Ezzel kapcsolatban nem kaptunk visszajelzést.
GA.: Az energiacímke változásainak értelmezése önmagában sem egyszerű a vásárlók számára, azonban még tovább nehezíthetik a helyzetet azok a modellek, amelyek a régi címkével maradnak a piacon. Ez valóban komoly aggály, de jelen helyzetben úgy vélem, hogy nem lesznek beragadt készletek, hiszen a szakmának éppen ellenkező problémával kell megküzdeni, mivel a kapacitáshiány egyre jellemzőbb az iparágban.
A jövő év másik fontos kihívása a jótállással kapcsolatos szabályozás változása lesz. Júliusi beszélgetésünk alkalmával említették, hogy kezdeményeznek ebben a témában egy szakmai konzultációt. Milyen eredménnyel sikerült ezt megvalósítani?
GA.: Maga a szakmai konzultáció rendkívül sikeresnek bizonyult. Talán soha nem látott konszenzus jött létre a gyártói és kereskedői oldal között. Ennek eredményeként pedig kidolgozásra került egy átfogó elképzelés, amely tartalmazta az iparág által szükségesnek tartott jogszabálymódosítási javaslatokat, valamint egy útmutatót, amely minden érintett számára hatékony segítséget nyújthat a szabályozásban történő eligazodáshoz. Az anyagot szeptember végén elküldtük az illetékesek számára és a nyári megbeszélések alapján bizakodóan vártuk a visszajelzésüket.
Törvényhozói oldalon milyen fogadtatásra találtak a javaslataik?
GA.: Novemberben tudtunk tárgyalóasztalhoz ülni a Minisztérium képviselőivel, sajnos azonban az egyeztetés során nem sikerült az álláspontokat közelebb hozni egymáshoz, és a javaslataink nem kerültek be a rendelkezésbe, így 2021 január elsején a rendelet változtatások nélkül lép majd hatályba.
MF.: Az útmutató szükségességét illetően sem jutottunk konszenzusra, így most arra is kis esélyt látunk, hogy az minden, a rendelkezésben érintett fél számára egységesen használható támogatásként legyen alkalmazható. De ezt azért még nem adtuk fel: a szakmai véglegesítést követően benyújtjuk újra a Minisztériumhoz, mert úgy gondoljuk, nemcsak a fogyasztók és a piaci szereplők – gyártók, kereskedők és szervizek – érdeke az egyértelmű helyzet kialakítása, hanem a piacfelügyeleti hatóságé is. Úgy gondoljuk, bár egy útmutató nem ér fel a jogszabály erejével, mégis segítheti a kérdéses helyzetek rendezését a jövőben.
Ennek tükrében mi várható 2021. január 1-től?
MF.: A rendelet hatályba lép és az abban foglaltak szerint a jótállási idő a vételár függvényében sávosan változik majd. Az általunk javasolt egységes 2 éves jótállás idő alkalmazása véleményünk szerint több fogyasztó számára jelentett volna hasznos változást, hiszen a hazai piacon több terméket adnak el 100 ezer forint alatti áron, mint amennyit 250 ezer forint felett. Ugyanakkor az eltérő árazás miatt egy bonyolult adminisztrációval kell számolni, amely kiskapukat is teremt például a kiterjesztett garancia kapcsán. Mindezek miatt a jótállás könnyen marketing eszközzé válhat a piacon, ami véleményem szerint a jogalkotónak sem célja.
GA.: A megváltozó jótállás komoly hatással lesz bizonyos piaci szegmensekre. Például a mobiltelefonokra, ahol az összeépítettség miatt az akkumulátor élettartalma rövidebb lesz, mint a jótállási idő. Ez a közép- és felső kategória kínálatára biztosan számottevő hatást gyakorol. De általánosságban is okoz majd változásokat az új szabályozás. A jótállási idő financiális, értékesítési és marketing tevékenység vonatkozásában is jelentőséggel bír, így az árképzésre is befolyással lehet annak függvényében, hogy mit gondolnak majd a kereskedők és a fogyasztók. Ez pedig a gyártók és kereskedők között súrlódásra teremt majd lehetőséget, ahogyan az is, hogy számos esetben technikailag nem lesz beazonosítható a termék, amire a jótállás vonatkozik. Úgy vélem, vásárlói oldalon kezdetben nem lesz különösebb szerepe a változásoknak, bár a rögzített berendezések, mint a klíma, vagy a beépített sütő 3 napos visszavétele okozhat majd problémákat. A hibabejelentés ugyanis nem egyértelműen minősül visszavitelnek, a kiszerelt eszközök pedig bizonyos esetekben lehetetlenné teszik a hiba okának meghatározását. Ezért javasoltunk például itt is egy olyan módosítást, mely kifejezetten a fogyasztó érdekében, biztosítja számára a 72 órás cseréből fakadó jogait akkor is, ha nem viszi vissza a rögzített berendezést, hanem csak bejelenti a hibát. A jelentősebb hatások 2022 tavaszán, illetve 2023 januárjában várhatók, amikor inkább szembesülnek a vásárlók a megváltozott feltételek következményeivel, illetve valószínűsíthetően a szerelőhiányból adódó nehézségek is ekkor jelennek majd meg markánsabban.
Törvényhozói oldalon milyen fogadtatásra találtak a javaslataik?
GA.: Novemberben tudtunk tárgyalóasztalhoz ülni a Minisztérium képviselőivel, sajnos azonban az egyeztetés során nem sikerült az álláspontokat közelebb hozni egymáshoz, és a javaslataink nem kerültek be a rendelkezésbe, így 2021 január elsején a rendelet változtatások nélkül lép majd hatályba.
MF.: Az útmutató szükségességét illetően sem jutottunk konszenzusra, így most arra is kis esélyt látunk, hogy az minden, a rendelkezésben érintett fél számára egységesen használható támogatásként legyen alkalmazható. De ezt azért még nem adtuk fel: a szakmai véglegesítést követően benyújtjuk újra a Minisztériumhoz, mert úgy gondoljuk, nemcsak a fogyasztók és a piaci szereplők – gyártók, kereskedők és szervizek – érdeke az egyértelmű helyzet kialakítása, hanem a piacfelügyeleti hatóságé is. Úgy gondoljuk, bár egy útmutató nem ér fel a jogszabály erejével, mégis segítheti a kérdéses helyzetek rendezését a jövőben.
Ennek tükrében mi várható 2021. január 1-től?
MF.: A rendelet hatályba lép és az abban foglaltak szerint a jótállási idő a vételár függvényében sávosan változik majd. Az általunk javasolt egységes 2 éves jótállás idő alkalmazása véleményünk szerint több fogyasztó számára jelentett volna hasznos változást, hiszen a hazai piacon több terméket adnak el 100 ezer forint alatti áron, mint amennyit 250 ezer forint felett. Ugyanakkor az eltérő árazás miatt egy bonyolult adminisztrációval kell számolni, amely kiskapukat is teremt például a kiterjesztett garancia kapcsán. Mindezek miatt a jótállás könnyen marketing eszközzé válhat a piacon, ami véleményem szerint a jogalkotónak sem célja.
GA.: A megváltozó jótállás komoly hatással lesz bizonyos piaci szegmensekre. Például a mobiltelefonokra, ahol az összeépítettség miatt az akkumulátor élettartalma rövidebb lesz, mint a jótállási idő. Ez a közép- és felső kategória kínálatára biztosan számottevő hatást gyakorol. De általánosságban is okoz majd változásokat az új szabályozás. A jótállási idő financiális, értékesítési és marketing tevékenység vonatkozásában is jelentőséggel bír, így az árképzésre is befolyással lehet annak függvényében, hogy mit gondolnak majd a kereskedők és a fogyasztók. Ez pedig a gyártók és kereskedők között súrlódásra teremt majd lehetőséget, ahogyan az is, hogy számos esetben technikailag nem lesz beazonosítható a termék, amire a jótállás vonatkozik. Úgy vélem, vásárlói oldalon kezdetben nem lesz különösebb szerepe a változásoknak, bár a rögzített berendezések, mint a klíma, vagy a beépített sütő 3 napos visszavétele okozhat majd problémákat. A hibabejelentés ugyanis nem egyértelműen minősül visszavitelnek, a kiszerelt eszközök pedig bizonyos esetekben lehetetlenné teszik a hiba okának meghatározását. Ezért javasoltunk például itt is egy olyan módosítást, mely kifejezetten a fogyasztó érdekében, biztosítja számára a 72 órás cseréből fakadó jogait akkor is, ha nem viszi vissza a rögzített berendezést, hanem csak bejelenti a hibát. A jelentősebb hatások 2022 tavaszán, illetve 2023 januárjában várhatók, amikor inkább szembesülnek a vásárlók a megváltozott feltételek következményeivel, illetve valószínűsíthetően a szerelőhiányból adódó nehézségek is ekkor jelennek majd meg markánsabban.
“A rendelet hatályba lép és az abban foglaltak szerint a jótállási idő a vételár függvényében sávosan változik majd.”
Ha már szóba került a szerelőhiány, az APPLiA szerelőképző programjának átdolgozása hogyan sikerült?
MF.: Mivel OKJ-képzést idén december 31-ig lehet indítani, az APPLiA által kidolgozott és elindított programot át kellett dolgozni az új szabályozásnak megfelelően. Ez megtörtént, illetve elkészült az ehhez szükséges tankönyv is, Jászberényben pedig megkezdődött az új évfolyam oktatása is. Szerencsére a digitális oktatás a felnőttképzést nem érinti, így a gyakorlati órák megtartására is van lehetőség. Szeretnénk a tanfolyamot Budapesten is elindítani. Az APPLiA rendelkezik már ehhez akkreditációval, viszont az infrastruktúra biztosítása nem megoldható a szervezeten belül. A fővárosban is találtunk ugyan partner intézményt, azonban a képzés finanszírozási hátterét illetően még nem minden részlet tisztázott. Mivel az új program minden jelentkező számára első képzésnek minősül, így elméletileg államilag támogatott. Ahogy ez megerősítést nyer, a képzés Budapesten is elstartolhat, amihez nem csak a feltételek adottak, de az első osztály jelentkezői is megvannak.
