Míg néhány éve a szárítópiacot még elsősorban a kondenzációs modellek uralták a hőszivattyús készülékekkel szemben, addig mára a helyzet megfordult, és a választék nagyobb részét a hőszivattyús szárítógépek képviselik, a kondenzációs típusok pedig a kínálatnak csak nagyjából egyötödét adják. Az árkülönbség viszont továbbra is jelentős a két technológia között.
Az árkülönbség még a legkedvezőbb árú modellek összevetése esetén is 30 százalék felett van, de a differencia akár kétszeres is lehet. Egy hőszivattyús szárítógép ugyanis még úgy is a duplájába kerülhet egy kondenzációs modellnek, ha a prémiumkategóriát nem vesszük figyelembe. A magas árban persze mindig megjelennek már pluszszolgáltatások, illetve olyan funkciók is, amelyek nem a technológiából származnak közvetlenül. Egy magyar nyelvű szöveges kijelzőnek, egy alacsonyabb zajszintnek, vagy akár egy nagyobb kapacitásnak semmi köze ahhoz, hogy a szárítógép milyen technológiát használ. Viszont ezek mind árnövelő tényezők. Éppen ezért pusztán a két megoldás közötti áreltérést elég nehéz meghatározni, de a 30-40 százalékos különbözet reális becslésnek tűnik ebben a tekintetben. A kérdés az, hogy mit kaphat a vásárló cserébe ezért a többletért?
Az egyszerű válasz
Nem kell túlbonyolítani a dolgot, a hőszivattyús szárítógép attól jobb a kondenzációs készüléknél, hogy jelentősen kevesebb energiát használ, és lényegesen kíméletesebben szárít. Van olyan vásárló, akinek ez a magyarázat már meg is teszi, de 30-40 százalék árkülönbség esetén azért akadhatnak olyan vevők is, akik erről szívesen meg is győződnének, és arra is kíváncsiak, hogy miből adódik az eltérés és pontosan mekkora hatékonyságnövekedésről van szó?
Az energiahatékonyság nyomában
A hőszivattyús szárítógép is kondenzációs alapon működik, vagyis mindkét megoldás fizikai alapja, hogy a meleg levegő elpárologtatja a vizet a ruhából, majd a készülék a dobban keletkező párát elvezeti, és egy alacsonyabb hőmérsékletű közeg segítségével újra vízzé alakítja, kondenzálja. Majd az egész kezdődik elölről, amíg a ruhák nedvességtartalma el nem éri a kívánt szintet. A normál kondenzációs gépek a külső környezetet használják alacsonyabb hőmérsékletű közegként, így viszont a vízzé alakítás során a hő elveszik. A hőszivattyús szárítógépek azonban speciális hűtőközeget alkalmaznak, ezért képesek a hőt újra felhasználni a folyamat első lépésében a levegő melegítésére. Láthatóan a rendszer legenergiaigényesebb része a levegő melegítése, a hőszivattyús készülékek pedig ezt lényegesen kevesebb energiával oldják meg. A pontos különbség viszont attól is függ, hogy milyen konkrét modelleket hasonlítunk össze.
Majdnem egészen pontosan
A kondenzációs készülékek többnyire a B energiaosztályba tartoznak, ami 8 kg kapacitásnál nagyjából 560 KWh/év fogyasztást jelent. A hőszivattyús modellek között A++ besorolásnál rosszabbat nem nagyon találunk, ami olyan 230 kWh/év energiafelhasználást jelent 8 kg töltősúly esetén. Egy A+++ modell pedig már bemegy 180 kWh/év alá is. Vagyis a differencia a kondenzációs és a hőszivattyús szárítógép esetén akár 380 kWh/év is lehet, de alsó hangon is 330 kWh/évről beszélhetünk. Hogy ez a szám ne lógjon a levegőben, ez a különbség hozzávetőleg annyi, amit két vagy akár három 8 kg kapacitású hatékonyabb mosógép használ fel egy évben.
A kíméletesség záloga
A hőszivattyús szárítógép technológiája két legyet üt egy csapásra. A levegő felmelegítésének igen hatékony módját használja, viszont ebből az is ered, hogy a levegőt csak 50-55 °C-ra fűtik fel, szemben a kondenzációs gépekkel, amelyek 70-80 °C-ot használnak. Az alacsonyabb hőmérséklet pedig kedvezőbb az anyagok számára. A „kevesebb a jobb” nem mindig elfogadható érv, de jelen esetben igaz. A ruhák címkéin található, szárításra vonatkozó jelölések ezt támasztják alá. A kényesebb anyagok ugyanis nem száríthatóak magasabb hőfokon, amire a címke is felhívja a figyelmet.
A réven és a vámon
Az alacsonyabb hőfoknak viszont megvan az a hátránya, hogy a szárítás tovább tart. A kondenzációs gépek ciklusideje 2-2,5 óra körül alakul, a hőszivattyús modelleknek viszont 3,5 órába, vagy többe is beletelik a szárítás. (Persze a tényleges ciklusidő márkától és típustól is függ.) A plusz egy óra nem kevés, de amit elveszítünk a réven, simán megnyerjük a vámon.
