Hűtőszekrény – Energiaosztályok tükrében

2023. május 08.
hőszivattyús szárítógép

Az új energiacímke lassan két éve bevezetésre került, azóta a hűtőszekrény-kínálat jelentősen megváltozott, az energiafogyasztás szerepe pedig felértékelődött a vásárlók szemében. Éppen ezért nem árt áttekinteni, hogy milyen különbségek vannak az energiahatékonysági osztályok és az energiafogyasztás között, és hogy miként alakul jelenleg a kínálat az energiaosztályok tükrében.

EEI – az energihatékonysági mutató alapján

Minden háztartási gép esetében, amelynél kötelező az energiacímke használata, az energiaosztályba sorolás alapja az úgynevezett EEI, azaz energiahatékonysági index, amely minden egyes készülék esetében meghatározható. A szabályozás az energiaosztályok esetében meghatároz az EEI-értékre vonatkozó korlátot. Az EEI meghatározásának módja és az energiaosztályok szerinti EEI-intervallumok viszont termékkörönként eltérnek. Hűtőszekrények esetében például jelenleg a legfelső, vagyis „A” osztályba a 41-nél kisebb EEI-mutatóval rendelkező modellek tartoznak, míg a legalsó, azaz „G” osztályba a 125-nél nagyobb EEI-értéket elérő típusok kerülnek. Az energiahatékonysági index pedig az éves energiafogyasztás és a standard éves energiafogyasztás hányadosa. Előbbi a mért napi fogyasztás felszorozva 365 napra, utóbbi pedig egy kalkulált adat, ami egy számos korrekciós paramétert tartalmazó egyenlet alapján kerül kiszámításra.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükség ilyen bonyolult kalkulációra, és miért nem elég a mért fogyasztás alapján besorolni a készülékeket?

Az energiafogyasztást több tényező is befolyásolja, amelyek közül az egyik legfontosabb a méret. Értelemszerűen egy nagyobb tér lehűtése több energiát igényel, mint egy kisebbé. Így nyilvánvalóan egy 100 liter kapacitású modell tényleges fogyasztása kevesebb lesz, mint egy 500 literes típusé. Ugyanakkor ez nem jelenti, hogy a kisebb készülék hatékony is. Ha például a 100 literes hűtő évente 50 kWh áramot használ, az ötször akkora fogyasztása pedig 230 kWh, akkor a nagyobb a hatékonyabb annak dacára is, hogy mennyiségileg több áramot igényel (hiszen kevesebb mint ötször annyi energiát használ, ami 5 × 50 = 250 kWh lenne).

Ha csak a méret számítana, akkor elég lenne a literenkénti fogyasztás alapján létrehozni egy skálát. De többek között az sem mindegy, hogy milyen a felszereltsége, milyen rekeszek találhatók a hűtőben. A nullafokos rekeszben például a hőmérséklet alacsonyabb, mint a normál hűtőtérben. Nyilván az alacsonyabb hőfok elérése többletenergiát igényel. A rendkívül széles hűtőszekrény-választék minden egyes méretéhez, kapacitásához és felszereltségváltozatához viszont már lehetetlen literenkénti skálát meghatározni. Ezért használják az EEI-mutatót, amely képes az eltéréseket kompenzálni, és alapja lehet egy relatív mutatónak, az energiaosztályba sorolásnak. Így a készülékek hatékonysága összehasonlítható függetlenül attól, hogy mekkora és milyen a felszereltsége. A módszernek azonban vannak hátulütői is.

Energiaosztály vagy energiafogyasztás?

Az energiahatékonysági index használata azt eredményezi, hogy egy adott éves fogyasztási érték több energiaosztály esetében is elképzelhető lehet. Mondjuk a 230 kWh éves fogyasztás egy kis hűtő esetében az alsóbb energiaosztályok egyikét jelentheti, de ugyanez az érték egy nagy kapacitású modellnél már magasabb energiaosztályba sorolást eredményezhet. Az EEI-alapú besorolás másik jellemzője, hogy intervallumok alapján határozza meg az energiaosztályba tartozást. Ennek következménye pedig, hogy egy adott energiaosztályon belül is vannak különbségek a készülékek éves fogyasztásában. Noha ezek az eltérések a gyakorlatban nem különösebben jelentősek, érdemes mindkét jellemzőt, vagyis az energiaosztályt és az éves energiafogyasztást is figyelembe venni.

Mennyivel fogyaszt többet?

Az energiaosztályok besorolásának fentiekben részletezett sajátosságai miatt általánosságban lehetetlen meghatározni, hogy a különböző energiaosztályokba tartozó hűtőszekrények éves fogyasztása milyen mértékben tér el. Egy konkrét specifikáció esetében viszont lehet valamelyest érzékeltetni a különbségeket. Egy alul fagyasztós, No-Frost rendszerű, 200 cm körüli magasságú, nagyságrendileg 260 literes hűtőteret kínáló készülék esetében az éves energiafogyasztás 110 kWh körül alakul az „A” energiaosztályban. „B” besorolás esetén már 130–140 kWh/év az áramfelhasználás, a „C” osztály esetében pedig 170–180 kWh a jellemző. A „D” osztályba tartozó készülékek már akár az „A” osztály dupláját is fogyaszthatják, de jellemzően 200–210 kWh energiát fogyasztanak évente. Az „E” osztályba sorolt típusok többnyire 250–260 kWh éves fogyasztást produkálnak, míg az „F” osztály esetében pedig többnyire 315 kWh felett alakul az éves áramfelhasználás.

(Az összehasonlítás során figyelembe vett modellek nem teljesen azonos specifikációval rendelkeznek. Az összehasonlítás nem terjed ki a teljes piaci kínálatra, azaz nem tartalmazza az összes elérhető készüléket. A megállapítások általános érvényűek, az egyes készülékek esetében az éves energiafogyasztás eltérhet a jellemző értékként szereplőtől.)

Miből lehet választani?

Az új energiacímke energiaosztályba sorolási feltételeit tudatosan úgy határozták meg, hogy a felső két osztály üresen maradjon. Ez azt jelenti, hogy a szabályozás kihirdetésekor még az akkor legenergiahatékonyabb készülék sem felelt meg azoknak az elvárásoknak, ami az új „A”, illetve „B” osztályba kerüléshez szükséges. Ennek célja az volt, hogy a besorolás teret adjon a technológia fejlődésének, és az energiaosztályok hosszabb távon is képesek legyenek a készülékek hatékonysága közötti különbségeket megmutatni. Közel két évvel ezelőtt lépett életbe az új energiacímke-szabályozás. A bevezetést fél év türelmi időszak előzte meg, a követelmények megváltozását pedig már 2019-ben hirdették ki. A gyártóknak tehát volt némi idejük felkészülni a változásra. Így például a mosógépeknél nem is tartott különösebben hosszú ideig, hogy az „A” osztályba tartozó modellek száma növekedjen.

A hűtőszekrényeknél viszont a legtöbb márka még nem rukkolt elő a legfelső osztályba tartozó készülékkel. Sőt a „B” osztály sem hemzseg a különböző típusoktól. A piaci kínálat nagyságrendileg 30-33 százaléka az „F” osztályba tartozik. Valamivel kisebbet, de még mindig nagyrészt tesz ki az „E” osztály a körülbelül 25 százalékos részarányával. A „D” osztály ennek már csak nagyjából a fele, a teljes kínálat hozzávetőleg 15 százalékát adva. A „C” osztályban még mindig van miből válogatni, de aránya már 10 százalék alatt van. A „B” osztály választékát összesen 4-5 márka adja 20 nagyságrendű típusválasztékkal, ami 1 százalék alatti arányt jelent. A legfelső „A” osztályban pedig még ennél is kevesebb, alig több, mint egy tucat készüléket találhatunk.

(A márkák választéka, a piaci bevezetések és a kifutó modellek, valamint a kereskedők kínálata folyamatosan változik, így a tényleges arányok eltérhetnek.)

Könnyű a választás

Az, hogy ennyire szegmentált a kínálat energiaosztályba sorolás tekintetében, a vásárló számára nagyon kedvező, mivel a különbségek jól láthatóak. Szemben a korábbi besorolással, amikor a választék zöme a felső két osztályba tartozott. Ezért úgy tűnt, hogy nincsenek jelentős különbségek. Az új felállásban pedig két eltérő osztályba tartozó modell fogyasztásának összehasonlítása még szemléletesebbé teszi a hatékonyságkülönbséget. A legtöbb vásárló számra azonban a lassan két éve bevezetett címke még mindig újdonság. Ez nem is csoda, hiszen nem jellemző, hogy az emberek 2-3 évente vegyenek új háztartási nagy gépet. Így tulajdonképpen még nem volt alkalmuk találkozni az új címkével. Emiatt pedig kissé zavaró, hogy már nem az „A+++” a legjobb, és most a „C” is jónak számít. Ezt a változást még sokáig el kell magyarázni, de hát ez lenne a kereskedelem feladata, ami nem is annyira nyűg, mint inkább lehetőség.

További termékválogatások:

Made in…

Made in…

ÖNMAGÁBAN AZ ÉSZAK-AMERIKAI PIAC ALAKULÁSA NEM BEFOLYÁSOLJA JELENTŐSEN AZ EURÓPAI PIACOK MŰKÖDÉSÉT. A MÁSODIK CIKLUSÁRA KÉSZÜLŐ ÚJ AMERIKAI ELNÖK...

Karácsonyi tervek

Karácsonyi tervek

A magyarok idén több mint 100 000 forintot terveznek karácsonyi ajándékokra költeni. Ez derül ki az Alza októberi felméréséből. Saját kérdőíves...

[ad
Share This