A logisztika minden gyártó működésében számot tevő kiadásnak számít, így aztán a szállítmányozásban bekövetkező árváltozások komoly hatással vannak a termékek árára is, vagy legalább a jövedelmezőségre. Így volt ez a világjárvány alatt és így van most is, amikor ismét hirtelen szöktek az egekbe a Kínából érkező termékek szállítási költségei.
A világjárvány idején is egyik pillanatról a másikra többszöröződtek meg a tengeri szállítás költségei, azonban az a helyzet merőben más volt, mint a jelenlegi, noha a konténer árak most is hirtelen emelkedtek drasztikusan. Az egyik fontos különbség, hogy a járvány alatt az áremelkedést a konténer hiány okozta, illetve az, hogy a Kínába irányuló forgalom lényegesen kisebb volt, mint a Kínából érkező áruk mennyisége, ezért aztán az árba az üres konténerek utazatása is beépült. A jelenlegi költségnövekedést viszont a megszokott tengeri útvonalakon megnövekedet biztonsági kockázat miatt szükségszerűen alkalmazott kerülő utakból eredő nagyobb költség okozza. Míg előbbi esetben a helyzet normalizálódásához a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság okán egy lassabb folyamat vezetett, addig utóbbinál a fennálló kockázat megszűnésével azonnali változásra lehet számítani. Persze az kérdéses, hogy mikor.
Készletből megoldani
Másik fontos eltérés a mostani és a korábbi szituáció között, hogy a pandémia alatt volt kereslet, méghozzá nem is kicsi, jelenleg azonban a forgalom nem túl erős. Ez pedig azt jelenti, hogy a megnövekedett költségeket nem lehet az értékesítési volumennel kompenzálni. Másik opció lehetne a készlettekkel történő ellensúlyozás. Egy magas raktár készlettel valamelyest lehetne ugyanis ellensúlyozni az aktuálisan beérkező áruk magasabb költségeit. Azonban erre valószínűleg senkinek nincs most lehetősége. A tavalyi évet jellemző gazdasági körülmények jelentősen megnövelték a kamatszinteket, ami a készletfinanszírozás költségeinek emelkedésével járt, erre pedig a piac szereplők a készletek csökkentésével reagáltak. Ezért a logisztika mostani drágulása feltehetően profitkiesést okoz. A kérdés, hogy kinek?
Valakinek fizetnie kell
A konténer árak emelkedése a nagyobb méretű termékek esetében fajlagosan nagyobb kiadást jelent, hiszen ezekből kevesebb fér egy konténerbe, így kevesebb felé oszlik a plusz költség. Persze a kisebb gépeknél sem tűnik el a többlet kiadás, ahol több termékre kell szétosztani azt, de ott inkább arányaiban érzékletesebb a dolog. A helyzet viszont leginkább az alacsony árú termékek esetében lehet kellemetlen, ahol a megnövekedett költségek számottevően növelnék a vételárat. De a vételárat valószínűleg nem növelik, mert nem a fogyasztó fizeti ezt meg. Az ár-érzékeny magyar piacon ugyanis csak akkor emelkednek az árak, ha nagyon muszáj. Amikor a kereslet nem túl erős, akkor pedig nem muszáj, sőt a kereskedelem általában árcsökkentéssel igyekszik a kieső forgalom helyére újat találni. Vagyis a piacon nagy eséllyel nem fog megjelenni a többlet költség. A kereskedő is megfizethetné a magasabb árat, de nem fogja. Miért is tenné, hiszen nem tudja érvényesíteni a fogyasztói áraiban a plusz költséget, ráadásul valószínűleg talál is a drágább termék helyére olcsóbbat. Így hát marad a beszállító, akinek be kell nyelnie ezt. A nagy forgalmi volumennel, stabil és kedvező logisztikai kondíciókkal rendelkező gyártóknak nem is olyan nehéz, még ha örömet nekik sem okoz. A kisebb beszállítóknak viszont komoly érvágás a logisztikai költségek emelkedése és minél hosszabb ideig maradnak a magas árak, annál nehezebb helyzetbe kerülhetnek.
