Európában 3 százalékkal csökkent a nem élelmiszer jellegű cikkek kiskereskedelme

2021. július 22.

A GfK közelmúltban közzétett tanulmánya a legfontosabb európai kiskereskedelmi mutatókat vizsgálva megállapította, hogy  bár a COVID-19 által fémjelzett 2020-as év óriási kihívások elé állította a kiskereskedőket, az FMCG termékek kereskedelme a lezárások alatt tudott profitálni, az EU 27 országában átlagosan 5,5 százalékos forgalomnövekedést értek el. Ezzel szemben az EU-ban a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem veszteségeket könyvelhetett el, az eladások 3 százalékkal csökkentek.

kiskereskedelem

A legnagyobb mértékben Olaszországban (-11,6 százalék), Spanyolországban (-11,0 százalék) és Cipruson (-10,8 százalék) csökkentek a nem élelmiszer jellegű termékek eladásai. Főként a ruházati cikkek és cipők kiskereskedelme esett vissza számos országban, egyes esetekben több, mint 20 százalékkal. Hollandiában viszont a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi szektor egésze jelentősen nőtt (+6,2 százalékkal). Sok európai országgal ellentétben a fertőzés első hulláma alatt itt a kiskereskedelmi szektor nem volt teljesen lezárva, valamint az online kiskereskedelem is viszonylag erős növekedést produkált. 2020-ban jelentősen meghaladta az előző évet a nem élelmiszer jellegű termékek forgalma: Litvániában (+7,7 százalékkal) és Dániában (+6,2 százalékkal).

“A koronavírus-járvány számos olyan fejlesztést indított el vagy gyorsított fel, amelyek hosszútávon is befolyásolni fogják majd az üzletláncok kiskereskedelmét. Az online kiskereskedelem Európa számos régiójában már nagyon elterjedt. Azonban különösen a műszaki fogyasztási cikkek kiskereskedelmében a többcsatornás (omnichannel) kiskereskedők nagyobb mértékben növekedtek, mint a kizárólag online kiskereskedők”

Dr. Johannes Schamel, a GfK kutatás igazgatója

A tanulmány legfontosabb megállapításai:

Vásárlóerő: A 27 uniós ország közül Spanyolországban, Olaszországban és Cipruson volt a legnagyobb a jövedelemcsökkenés, mivel a hosszan tartó lezárások és a gazdaság turizmustól való függésük különösen nagy veszteség volt. Magyarországon, ahol a korábbi években jelentős vásárlóerő növekedésről számoltunk be, 2020-ban szintén nagymértékű visszaesés volt tapasztalható, amiben a forint gyengesége is kulcsszerepet játszott.

A kiskereskedelmi forgalom: 2020-ban az FMCG kiskereskedelmi forgalom az EU-27 országában 5,5 százalékkal nőtt. Ez részben annak köszönhető, hogy az élelmiszer-fogyasztás a bezárt étkezdék, éttermek és az általános kijárási tilalmak miatt az otthonokba tolódott. A legerősebb növekedés Németországban (+12,4 százalék), Írországban (+10,3 százalék), Ausztriában (+8,4 százalék) és Luxemburgban (+8,0 százalék) volt. Ezzel szemben az EU-ban a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi forgalom 3,0 százalékkal csökkent.

A kiskereskedelmi forgalom részesedése a lakossági fogyasztásból: A korábbi hosszútávú tendenciával ellentétben 2020-ban a 27 uniós országban jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalom részesedése a lakossági fogyasztásból. Az uniós lakosok átlagosan a fogyasztói kiadások 35,5 százalékát költik a kiskereskedelmi szektorban. A kiskereskedelmi szektor továbbra is Horvátországban (50,9 százalék) és Magyarországon (53,3 százalék) részesedik a legnagyobb arányban a lakossági kiadásokból.

Infláció: Mivel 2020-ban az infláció – részben az olajárak nagymértékű csökkenésének köszönhetően – mindössze 0,7 százalékos volt, 2021-ben az inflációs ráta várhatóan 1,9 százalékra emelkedik. Az infláció emelkedése különösen Németországban várható, ahol az év elején lejárt az általános forgalmi adó átmeneti csökkentése. Itt az árak 2021-ben várhatóan 2,4 százalékkal emelkednek, szemben az előző évi 0,4 százalékkal.

Műszaki fogyasztási cikkek kiskereskedelme: 2020-ban tizenkét nyugat-európai országban a műszaki fogyasztási cikkek értékesítésének csaknem 40 százaléka online történt. A legnagyobb nyertesek a click-and-mortar (azaz a hagyományos és online kereskedelmet egyaránt kínáló) kiskereskedők voltak. Ők 60 százalékkal növelték online eladásaikat – jóval nagyobb mértékben, mint a kizárólag online kiskereskedők (+36 százalék) -, és most először a teljes online értékesítés több mint 50 százalékát teszik ki.

Forrás: GfK hungária

TOVÁBBI CIKKEINK A ROVATBÓL:

GKID eTOPLISTA 2023

GKID eTOPLISTA 2023

A GKID 2015 óta készít nyilvános rangsorokat a magyar piacon működő, és ott a legnagyobb forgalmat generáló online kereskedőkről. Az e-kereskedelmi...

Klíma piac potenciál

Klíma piac potenciál

A magyarok 67 százalékának nincs otthon klímája, legnagyobb arányban ventilátorral hűtenek a nyári melegben. Akik mégis vásárolnak, azok...

Jobb, vagy rosszabb?

Jobb, vagy rosszabb?

A tavalyi év nagy kihívása volt, hogy a magas energiaárak és az infláció miatt csökkent a vásárlóerő és gyengültek a reálbérek. Utóbbi ugyan...

Slágertermékek 2023

Slágertermékek 2023

2023-ban is tovább erősödött az áruházi forgalom az online vásárlásokkal szemben a legnagyobb hazai műszaki áruházlánc, a MediaMarkt éves adatokat...

Share This