Európában 3 százalékkal csökkent a nem élelmiszer jellegű cikkek kiskereskedelme

2021. július 22.

A GfK közelmúltban közzétett tanulmánya a legfontosabb európai kiskereskedelmi mutatókat vizsgálva megállapította, hogy  bár a COVID-19 által fémjelzett 2020-as év óriási kihívások elé állította a kiskereskedőket, az FMCG termékek kereskedelme a lezárások alatt tudott profitálni, az EU 27 országában átlagosan 5,5 százalékos forgalomnövekedést értek el. Ezzel szemben az EU-ban a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem veszteségeket könyvelhetett el, az eladások 3 százalékkal csökkentek.

kiskereskedelem

A legnagyobb mértékben Olaszországban (-11,6 százalék), Spanyolországban (-11,0 százalék) és Cipruson (-10,8 százalék) csökkentek a nem élelmiszer jellegű termékek eladásai. Főként a ruházati cikkek és cipők kiskereskedelme esett vissza számos országban, egyes esetekben több, mint 20 százalékkal. Hollandiában viszont a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi szektor egésze jelentősen nőtt (+6,2 százalékkal). Sok európai országgal ellentétben a fertőzés első hulláma alatt itt a kiskereskedelmi szektor nem volt teljesen lezárva, valamint az online kiskereskedelem is viszonylag erős növekedést produkált. 2020-ban jelentősen meghaladta az előző évet a nem élelmiszer jellegű termékek forgalma: Litvániában (+7,7 százalékkal) és Dániában (+6,2 százalékkal).

“A koronavírus-járvány számos olyan fejlesztést indított el vagy gyorsított fel, amelyek hosszútávon is befolyásolni fogják majd az üzletláncok kiskereskedelmét. Az online kiskereskedelem Európa számos régiójában már nagyon elterjedt. Azonban különösen a műszaki fogyasztási cikkek kiskereskedelmében a többcsatornás (omnichannel) kiskereskedők nagyobb mértékben növekedtek, mint a kizárólag online kiskereskedők”

Dr. Johannes Schamel, a GfK kutatás igazgatója

A tanulmány legfontosabb megállapításai:

Vásárlóerő: A 27 uniós ország közül Spanyolországban, Olaszországban és Cipruson volt a legnagyobb a jövedelemcsökkenés, mivel a hosszan tartó lezárások és a gazdaság turizmustól való függésük különösen nagy veszteség volt. Magyarországon, ahol a korábbi években jelentős vásárlóerő növekedésről számoltunk be, 2020-ban szintén nagymértékű visszaesés volt tapasztalható, amiben a forint gyengesége is kulcsszerepet játszott.

A kiskereskedelmi forgalom: 2020-ban az FMCG kiskereskedelmi forgalom az EU-27 országában 5,5 százalékkal nőtt. Ez részben annak köszönhető, hogy az élelmiszer-fogyasztás a bezárt étkezdék, éttermek és az általános kijárási tilalmak miatt az otthonokba tolódott. A legerősebb növekedés Németországban (+12,4 százalék), Írországban (+10,3 százalék), Ausztriában (+8,4 százalék) és Luxemburgban (+8,0 százalék) volt. Ezzel szemben az EU-ban a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi forgalom 3,0 százalékkal csökkent.

A kiskereskedelmi forgalom részesedése a lakossági fogyasztásból: A korábbi hosszútávú tendenciával ellentétben 2020-ban a 27 uniós országban jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalom részesedése a lakossági fogyasztásból. Az uniós lakosok átlagosan a fogyasztói kiadások 35,5 százalékát költik a kiskereskedelmi szektorban. A kiskereskedelmi szektor továbbra is Horvátországban (50,9 százalék) és Magyarországon (53,3 százalék) részesedik a legnagyobb arányban a lakossági kiadásokból.

Infláció: Mivel 2020-ban az infláció – részben az olajárak nagymértékű csökkenésének köszönhetően – mindössze 0,7 százalékos volt, 2021-ben az inflációs ráta várhatóan 1,9 százalékra emelkedik. Az infláció emelkedése különösen Németországban várható, ahol az év elején lejárt az általános forgalmi adó átmeneti csökkentése. Itt az árak 2021-ben várhatóan 2,4 százalékkal emelkednek, szemben az előző évi 0,4 százalékkal.

Műszaki fogyasztási cikkek kiskereskedelme: 2020-ban tizenkét nyugat-európai országban a műszaki fogyasztási cikkek értékesítésének csaknem 40 százaléka online történt. A legnagyobb nyertesek a click-and-mortar (azaz a hagyományos és online kereskedelmet egyaránt kínáló) kiskereskedők voltak. Ők 60 százalékkal növelték online eladásaikat – jóval nagyobb mértékben, mint a kizárólag online kiskereskedők (+36 százalék) -, és most először a teljes online értékesítés több mint 50 százalékát teszik ki.

Forrás: GfK hungária

TOVÁBBI CIKKEINK A ROVATBÓL:

Energiahatékonyság a sláger

Energiahatékonyság a sláger

A magyarok ötöde tervezi még idén energiahatékonyabbra cserélni műszaki berendezéseit. A lakosság háromnegyedét ugyanakkor befolyásolja a...

Vásárlóerő 2022

Vásárlóerő 2022

Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő közel 15 százalékos növekedéssel 8.751 euróra emelkedett, ami az európai átlag közel 54...

Visszafogott növekedés

Visszafogott növekedés

Az idei évben visszafogott növekedés várható a műszaki fogyasztási cikkek piacán a 2021-es rekord év után. 2022 első félévében az előző év azonos...

Borúlátó e-kereskedők

Borúlátó e-kereskedők

Dinamika tekintetében 2016 óta a leggyengébb első féléves teljesítményét produkálta a belföldi online kiskereskedelem, amely – az előző félévhez...

Share This