Manapság már mindenki mindent tesztel, és ennek következtében az interneten számtalan minősítéssel lehet találkozni. Zömében azonban ezeknek az eredményeknek a hitelessége igencsak megkérdőjelezhető, és inkább szubjektív véleménynek tekinthető, mintsem tesztnek. Hogy betekintést nyerjünk a hiteles tesztelésbe, annak fontosabb részleteibe, az egyik legrangosabb kutatóintézethez, a Stiftung Warentesthez fordultunk. A szervezet tesztelési részlegének vezetőjével, dr. Holger Brackemannal beszélgettünk a műszaki termékek próbatételeiről.
Háztartási gépek közül milyen termékköröket teszteltek már? Mi volt a legnehezebben tesztelhető kategória? Elektromos konzervnyitó, vízforraló esetleg?
Általánosságban mi minden olyan háztartási készüléket tesztelünk, amiről úgy gondoljuk, hogy hasznos lehet az ügyfelek számára. De tojásfőzőket például nem tesztelünk, mert úgy ítéltük meg, hogy erre nincs szükség. A legnehezebb tesztek pedig az élettartamtesztjeink, például a mosógépek, mosogatógépek vagy a porszívók esetében. Ezek hosszú időt vesznek igénybe, drágák, és nem is minden tesztintézetünk képes ilyen élettartam-vizsgálatok elvégzésére.
Mennyi időt vesz igénybe összesen egy készülék tesztelése a folyamat meghatározásától az eredmény publikálásáig?
A tesztelési folyamat meghatározásától az eredmények közzétételig átlagosan körülbelül hat hónap telik el. Mivel sok terméket, például az okostelefonokat, fényképezőgépeket vagy televíziókat gyorsan lecserélik az emberek új modellekre, a teszteredmények számára adatbázisokat hoztunk létre. Amikor egy új termék kerül a piacra, megvásároljuk és teszteljük azt, az eredményt pedig hozzáadjuk az adatbázishoz. Így online felhasználóink naprakész tesztinformációkhoz férhetnek hozzá.
Hogyan határozzák meg, hogy milyen jellemzőket vizsgálnak a tesztelés során?
Számos termék esetében ellenőrizzük a funkcionalitás, a használhatóság, a biztonság és a környezeti tulajdonságok szempontjait. A vizsgálati követelményeket természetesen minden egyes terméktípusra egyedileg kell meghatározni. A vizsgálatok gyakran nemzeti vagy nemzetközi szabványok szerint folynak. A Stiftung Warentest számára fontos, hogy a fogyasztók szemszögéből összes releváns tulajdonságot megvizsgálja. Ez akkor bír különösen jelentőséggel, ha egymásnak ellentmondó célkitűzések merülnek fel. Például egy mosogatógép könnyebben tisztítja az edényeket magas hőmérsékleten. Ez azonban magas energiafogyasztást is eredményez. Éppen ezért mindkét tulajdonságot figyelembe kell venni a tesztelés során.
Hogyan határozzák meg, hogy a vizsgált jellemző teszteredménye milyen minősítést kap? Például ha azt nézik, hogy egy mosógép tényleg 60 fokra melegíti-e fel a vizet, akkor az egyfokos eltérés mennyivel jobb, mint az 5 fokos?
Erre a kérdésre nincs egyszerű és általános válasz. Alapvetően az adott tesztelést vezető projektmenedzser egy olyan értékelési funkciót alakít ki, amely két szempontot vesz figyelembe. Az első a külső viszonyítási pontok figyelembevétele. Ilyenek például a jogi határértékek, az ipari szabványokból vagy a minőségi szabályozásából (pl. ökocímke) eredő elvárások, a tudományos vagy analitikai határértékek, valamint a szakértőink által kidolgozott minőségi követelmények. A második csoportba az úgynevezett „relatív” szempontok tartoznak, mint például a tesztelés során a vizsgált termékek között megállapított különbségek. Ha a törvények vagy szabványok nem teljesülnek, akkor általában csak egy minősítés van erre a tulajdonságra: „elégtelen”.
Súlyozzák-e a vizsgált jellemzők jelentőségét? Egy teszteredményben ugyanannyit számít, ha a kijelző pixeles, mint ha a dob nem forog olyan fordulattal, mint kellene?
Igen, minden egyes tesztkritériumot külön-külön súlyozunk, ráadásul ezek mind különbözőek. Először a szempontcsoportokat súlyozzuk, például a funkciót és a használhatóságot, majd az egyes kritériumokat. A funkció általában előtérben van, ez például 50 százalékos súllyal esik latba. A biztonságnak viszont általában kisebb jelentőséget tulajdonítunk. Ez sokakat meglephet. Ennek a rövid magyarázata, hogy elvárjuk, hogy minden termék biztonságos legyen, ahogy azt az európai irányelvek is előírják. Ezért nem akarunk nagy súlyt adni egy magától értetődő dolognak. Ehelyett inkább leminősítő hatásokat alkalmazunk, amelyek rossz ítélethez vezetnek, ha a biztonság rossz.
Van annak jelentősége, hogy egy készülék mit kínál? Például lehet kiváló minősítése egy olyan modellnek, aminek a tudásszintje elmarad az átlagtól, viszont a meglévő jellemzői kifogástalanok?
Erre a kérdésre sem lehet általános választ adni. Számos tulajdonság esetében a termék állítása alapján tájékozódunk. Például elvárjuk, hogy egy vaníliafagylaltban csak valódi vaníliát használjanak ízesítésre. Más a helyzet az energiafogyasztással: még ha egy készülék címkéjén magas energiafogyasztást is írnak, az alacsony energiafogyasztást mindig jobbnak értékeljük, mint a magasat. Ez tehát az adott eset körülményeitől függ.
“Ugyanakkor több háztartási készülék esetében a legnagyobb fejlődést az energia- és vízfogyasztás csökkentésében érzékeljük. Ezzel szemben azt nem látjuk, hogy a minőség jelentősen megváltozott volna az elmúlt 10 évben.”
dr. Holger Brackemann, a Stiftung Warentest tesztelési vezetője
Van különbség a 10-15 évvel ezelőtti készülékek és a mai modellek között minőségben, konstrukcióban, tartósságban?
Ez egy jó kérdés, de sajnos nem tudunk rá olyan könnyen válaszolni. Számos csúcstechnológiai területen, például az okostelefonok, a televíziók és a számítógépek terén jelentős előrelépést tapasztalunk. Ugyanakkor több háztartási készülék esetében a legnagyobb fejlődést az energia- és vízfogyasztás csökkentésében érzékeljük. Ezzel szemben azt nem látjuk, hogy a minőség jelentősen megváltozott volna az elmúlt 10 évben.
Vannak teljesen hibátlan modellek?
Igen, egyértelműen.
Amikor saját magának vásárol, akkor támaszkodik a tapasztalataira? Más szemmel néz egy termékre, mint az átlagvásárló?
Ahogy minden más fogyasztó, én is spontán vásárolok. De a fontos beszerzéseknél a Stiftung Warentest eredményeire hagyatkozom, mert tudom, hogy megbízhatok bennük. Az otthon használt termékeim közül sokat már korábban teszteltem. Ez pedig jó alkalom arra is, hogy összehasonlítsam a saját tapasztalataimat a teszteredményeinkkel. Így időről időre javaslatokat is tudok tenni a tesztelési protokolljaink továbbfejlesztésére.
Mi a véleménye a fogyasztói tesztekről, véleményekről? Különösen az internet térhódításának tükrében. Ezek erősítik az olyan szakértői tesztek hitelességét, mint az önöké, vagy ellenkezőleg, elmosódnak a határok a különféle tesztek között?
Németországban a fogyasztók nagyon magas százaléka (75%) bízik a Stiftung Warentest teszteredményeiben. Ahhoz azonban, hogy a teljes teszteredményeinket megnézhessék, meg kell vásárolniuk ezeket vagy online, vagy valamelyik magazinunk révén. Más, úgynevezett „fogyasztói tesztek” vagy egyáltalán nem tesztelnek, vagy nem átlátható, hogy a „teszteket” hogyan végezték. Viszont ezek a fogyasztók számára ingyenesek, a weboldalak pedig pénzt kapnak promóciós linkek után. Ennek eredményeképpen folyamatosan kommunikálnunk kell a nyilvánosság felé, hogy mi vagyunk a valódi tesztelő intézet, hogy mennyi erőfeszítést teszünk a vizsgálatokba, és hogy ránk valóban lehet hagyatkozni.
A legtöbb vásárló, legyen szó bármilyen termékről, mindig jó márkát és jó gépet akar venni. Személyes tapasztalatai alapján létezik ilyen? Illetve, ha öntől ezt kérdezné valaki egy olyan termékkörben, amit már tesztelt, akkor tudna erre válaszolni?
Mindig nagyon óvatosak vagyunk, ha olyan termékek kapcsán vonunk le következtetéseket, amelyeket nem teszteltünk közvetlenül. Természetesen vannak olyan márkák, amelyek nagyon gyakran jó teszteredményt érnek el. De ez nem garancia arra, hogy az adott márka minden terméke jó. Valamint mindig vannak kiugró értékek is. De ebben is van valami jó: Nem fogyunk ki a munkából, és mindig tudunk új termékeket tesztelni.
