Porszívót az emberek zöme azért vesz, hogy legyen mivel felszívni a port, ezért aztán a dizájnnál talán valamivel fontosabb tényező, hogy a készüléknek milyen a porszívási képessége. Ezt azonban nem is olyan egyszerű a termékadatok alapján megítélni. A legtöbben elsősorban a teljesítményre kíváncsiak, csakhogy teljesítménymutatóból több is van, akkumulátoros porszívóknál pedig az akkumulátor jellemzői is bonyolítják a helyzetet. Az sem segít, hogy a gyártók nem egységes mutatókat használnak, ráadásul a porszívási hatékonyság nem is csak a teljesítménytől függ.
Vezessük le a feszültséget!
Sokáig az akkumulátoros porszívóknál a készülék „erejét” csak az akkumulátor feszültségével demonstrálták a márkák. Ma már több adatot közzétesznek a gyártók, de a feszültségre sokan még mindig úgy tekintenek, mint a porszívó hatékonyságának szintmérőjére. A valóságban azonban viszonylag kevés köze van a kettőnek egymáshoz. A voltban megadott feszültségadat az akkumulátorra vonatkozik. Jelentősége pedig abban áll, hogy az áramforrás milyen teljesítményű motornak tud energiát szolgáltatni. A feszültség az elektromos teljesítmény és az áramerősség hányadosa. Például az 5 voltos feszültség 4 amperes áramerősség esetén 20 watt elektromos teljesítményt jelent. A matek rém egyszerű, és az is látszik belőle, hogy a teljesítmény az áramerősség változatásával is növelhető. Ha megduplázzuk az amperek számát, a teljesítmény is kétszeresére nő változatlan feszültség mellett. A feszültséggel viszont valamivel egyszerűbb „játszani”, mint az áramerősséggel, szóval egy nagyobb feszültségű akkumulátort valószínűleg egy nagyobb motorteljesítmény tesz szükségessé. De a motorteljesítmény sem egyenlő a szívási hatékonysággal.
A motor teljesítménye
Sokan a motorteljesítményt a porszívási hatékonysággal azonosítják. Van is összefüggés, de a kettő azért nem ugyanaz. A megfelelő szívóhatás létrehozásában nyilvánvalóan fontos tényező a motor ereje is. A légáram kialakításában azonban egyéb paraméterek is szerepet játszanak. Porszívók esetében valamiért ez nem tűnik kézenfekvőnek, míg autóknál a hasonló logika magától értetődő. Egy kamion teljesítménye lényegesen nagyobb, mint egy személyautóé, ennek ellenére a személyautó képes a nagyobb sebességre. Porszívóknál is hasonló a helyezet, a nagy motorteljesítmény önmagában még nem jelent nagyobb szívóerőt.
A szívóerő a lényeg
A szívóerő az a mutató, ami a legjobban írja le egy porszívó képességét. Sajnos azonban ez sem teljesen egyértelmű. A nehézséget leginkább az jelenti, hogy két mértékegységet is alkalmaznak a gyártók. Az egyik a Pascal (Pa). A fizikában ezt a nyomás mérésére használják. Mivel a porszívó vákuumot, vagyis negatív nyomást hoz létre a porfelszívásához, a nyomás mérése jól tükrözi a készülék képességét. A másik használatos mértékegység az airwatt (AW). Ezt az értéket a porszívó által létrehozott negatív nyomás és az adott idő alatt mozgatható levegő mennyisége határozza meg. Ez a mérési módszer pedig még jobban szemlélteti a porszívó tudását. A gond az, hogy a kettő között nincs igazából átjárás, a két mértékegység nem átváltható egzakt módon. Így aztán nehéz eldönteni, hogy az 5 kPa vagy a 70 AW jelenti a nagyobb szívóerőt. Nem hasraütésszerű, pontos összehasonlításra viszont nem alkalmas, nagyságrendileg azonban azért segíthet, ha 1 AW-ot 50-55 Pa-nak feleltetünk meg.
A szívóerő sem minden
Ha a szívóerőből indulunk ki, nagyon rossz döntést biztosan nem fogunk hozni. Azonban a szívóerő mellett számít a levegőrendszer kialakítása is. Fúrjunk egy lyukat egy szívószálba, és próbáljuk meg használni, rögtön egyértelművé válik, hogy a szívóerő nem egyenlő szívási hatékonysággal. Sajnos a légáram kialakításának előnyei mutatókkal, számokkal nem írhatók le. Így e tekintetben a legjobb módszer csak a kipróbálás lehet.
