A szárítógép eladásokat továbbra is az észak-amerikai piac vezeti, de Európában és egyéb régiókban is számottevő a növekedés. Az urbanizáció és a gazdasági lendület mellett van egy jelentős oka a termékcsalád iránti emelkedő érdeklődésnek. Ez pedig a mind energiatakarékosabb működés.
Legalábbis a legtöbb elemzőcég azt vallja, hogy globálisan a szárítógép piac növekedésének a mozgatórugója az energiatakarékosabb technológiákra való átállás. Ez leginkább a zárt levegőkörös hőszivattyús (heat-pump) szárítógépek elterjedésében realizálódik. Meglehetősen általánosítva, tíz év alatt körülbelül megfeleződött az energiafogyasztás, ami érthető módon nagyban hozzájárul a készülékek iránti növekvő érdeklődéshez. Senki nem szereti a teregetést, kényelmetlen, helyet foglal, télen hozzájárulhat a párához, esetleg a penészképződéshez is, lassú a száradási folyamat stb. A szárítógép tökéletes lenne, de drága a használata – hangzott gyakran, nem is olyan régen a fő ellenérv a gépi szárítás ellen. Ma már azonban ez nem feltétlenül érvényes. Emellett a vásárlási döntést az is pozitívan befolyásolja, hogy egyre rövidülnek a szárítási ciklusok, csökken a működési zajszint valamint egyre hatékonyabb ruhakímélő megoldásokat kínál a szektor. Egy szóval látványosan fejlődik a termékcsalád.
Fontosabb fejlesztések
Az intelligens szenzorok és algoritmusok felismerik a ruhák súlyát és azok jellemzőit, majd ehhez képest állítják be a szárítási időt, így kevesebb lesz a túlszárítás miatti felületkárosodás, és javul az energiahatékonyság is. A digitalizációval járó forradalom azonban nem csak ebben érvényesül, de a már megszokottnak mondható távolról való indításban és felügyeletben is. Emellett figyelmeztetések, energiafogyasztás-adatok és program-frissítések is elérhetők a különféle okostelefonos applikációkon. Ugyanakkor a gőz szerepét sem szabad elhanyagolni a fontosabb fejlesztések közül. A gyarapodó gőzfunkciók gyűrődéscsökkentést, illatfrissítést és allergéncsökkentést ígérnek, ami komfort szempontjából teszik vonzóvá a termékcsaládot. Részben ennek köszönhetően vasalásra egyre ritkábban van szükség, ami szintén hozzájárul a szárítók sikeréhez. A Global Market Insights Inc. nemrégiben készült tanulmánya szerint a globális szárítógép-piac 2024-ben 21,1 milliárd amerikai dollár volt. A piac várhatóan a 2025-ben 22 milliárd USD körül alakul majd, 2034-re pedig 37,1 milliárd USD-re fog növekedni, ami 6%-os éves összetett növekedést jelent.
Lassú siker
Az első háztartási szárítógépek az 1940-es években jelentek meg, de sokáig luxuscikknek számítottak, Európában az elterjedésüket pedig a helyhiány is befolyásolta. Igazán az 1990-es évektől kezdett fellendülni a termékcsalád, az áttörés pedig 2010 magasságában datálható, amikor jelentősen csökkent az áramfogyasztás az új technológiáknak köszönhetően.
