Az európai háztartásigép‑ipar válsága még nem ért véget. Megmentheti egy új akcióterv, vagy elnyeli az ázsiai verseny?
Ahogyan arról a SELL magazinban az elmúlt időszakban többször is részletesen írtunk, az európai háztartásigép-piac az utóbbi években alapvető átalakuláson megy keresztül. A berlini IFA kiállításról távozva sokakban maradt meg az a keserű benyomás, hogy a hagyományos európai és nyugati márkák egyre nagyobb teret engednek át a lendületesen terjeszkedő kínai és más ázsiai szereplőknek. A háttérben azonban ennél is jelentősebb politikai és gazdasági folyamatok zajlanak.
Az európai háztartásigép-gyártókat képviselő APPLiA már januárban határozott kampányt indított. A szervezet nyíltan egy uniós akcióterv kidolgozását és mielőbbi megvalósítását sürgeti a háztartásigép-ipar érdekében. Ez valójában nem más, mint egy válságkezelő program és egyben figyelmeztetés arra, hogy egy hagyományos, mégis gyakran háttérbe szoruló európai iparág jövője került veszélybe.
Milliónyi munkahely és sokmilliárd euró a tét
Bár a számok alapján a háztartásigép-gyártás nem vethető össze néhány kulcsfontosságú szektor méretével, jelentőségét mégsem lehet elvitatni. Az ágazat gyengülése vagy elvesztése komoly csapást jelentene az európai gazdaság számára. A háztartási gépek iparága Európában közel 80 milliárd euró értéket termel, az éves forgalom pedig meghaladja az 50 milliárd eurót. Az ágazathoz kapcsolódó teljes ökoszisztéma több mint 3200 vállalatból áll, és közvetlenül vagy közvetve, a beszállítói láncokon keresztül közel egymillió ember megélhetését biztosítja.
Mindez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor Európa újraiparosításról és stratégiai autonómiáról beszél. Ennek ellenére a háztartásigép‑ipar gyakran kimarad az európai iparpolitika fő prioritásai közül. Európában ma is jelentős a helyi gyártási kapacitás, bár lassú erózió figyelhető meg. A kontinensen több mint 500 gyártó‑ és fejlesztőközpont működik, köztük több mint 130 nagy gyártóüzem. Az Európában értékesített nagy háztartási gépek több mint háromnegyedét helyben gyártják, miközben a gyártók évente több mint 44 milliárd eurót fordítanak európai beszállítókra. A smart home készülékek piaca hatalmas növekedési potenciált rejt. A globális előrejelzések szerint 2030‑ra elérheti a 600 milliárd dollárt, míg az EU piaca 108 milliárd euróra nőhet. Az innováció is erős, a háztartási gépekhez kapcsolódó európai szabadalmak száma 2014 és 2024 között 2191‑ről 4700‑ra nőtt.
Széttagolt szabályozás és gyenge piacfelügyelet
Miközben a nyugati vállalatok hatalmas összegeket fordítanak az uniós előírások teljesítésére, több alapvető nehézséggel is szembe kell nézniük. Ezek közül az első a meredeken emelkedő alapanyag- és energiaár. A piac védelmét célzó intézkedések, például a vitatott CBAM, vagyis a karbonhatár-kiegyenlítési mechanizmus, illetve az acélra kivetett különféle védővámok egyre mélyebb versenyhátrányt okoztak az európai gyártóknak.
A másik, az egész ágazat szempontjából meghatározó probléma az uniós tagállamok gyenge piacfelügyelete. Ennek következtében az európai piacra olyan berendezések és tartozékok is bejutnak, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak, vagy nem illeszkednek megfelelően a szabályozási keretekhez. Ezek a termékek érthető módon jóval alacsonyabb áron jelenhetnek meg, mint azoknak a helyi gyártóknak a kínálata, amelyek jelentős összegeket fordítanak fejlesztésre és a szigorú szabványok betartására. Ez nemcsak a marzsokat erodálja, hanem az egységes piac működésébe vetett bizalmat is gyengíti. Ha mindezt összekapcsoljuk azzal, amiről a SELL korábbi számaiban részletesen írtunk a kínai gyártók agresszív előretöréséről, akkor jól látható, honnan érkezik a nyomás. Minderre ráadásul ráépül az olyan új szabályozások körüli bürokratikus bizonytalanság, mint az ESPR, a Data Act vagy a WEEE irányelv következetlen érvényesítése. Ez együtt már valóban olyan környezetet teremt, amely elbizonytalaníthat minden olyan helyi ipari befektetőt, aki hosszú távon Európában gondolkodik. Yannick Fierling, az Electrolux Group elnöke és vezérigazgatója az APPLiA friss prezentációiban arra hívta fel a figyelmet, hogy a megfelelési kötelezettségek összetettsége és az adminisztratív terhek lassítják a beruházásokat, miközben erőforrásokat vonnak el az innovációtól.
Az iparági akcióterv mint utolsó vészfék
Az APPLiA memoranduma egy világos, három pillérre épülő uniós akciótervet javasol a háztartásigép-ipar számára, amelynek célja az ágazat megmentése és globális versenyképességének visszaállítása még azelőtt, hogy az ázsiai konkurencia végérvényesen letörölné a térképről.
Az első pillér a versenyképes gyártási feltételek biztosítása. A gyakorlatban mindez megfizethető, dekarbonizált energiát, a kulcsfontosságú nyersanyagokhoz és alkatrészekhez való biztos hozzáférést, valamint valóban egyenlő piaci feltételeket jelent. Ehhez az is szükséges, hogy az európai szabványokat a határokon minden szereplővel szemben következetesen érvényesítsék.
A második pillér egy okosabb és rugalmasabb szabályozási környezet kialakítása. Ez a jelenleg egymást feleslegesen átfedő szabályok gyors egyszerűsítését és összehangolását jelenti. A dokumentum szerint a versenyképességet és a fenntarthatóságot együtt kell kezelni, mert Európának olyan szabályozásra van szüksége, amelynek elemei erősítik, nem pedig gyengítik egymást.
A harmadik pillér az új generációs versenyképességbe irányuló masszív beruházás. Ez magában foglalja a digitalizáció felgyorsítását, a mesterséges intelligencia térnyerésének támogatását, a körforgásos tervezés szélesebb körű bevezetését, valamint a fejlett gyártáshoz szükséges kompetenciák fejlesztését. Emellett fontos cél az is, hogy az ipar és az egyetemek szoros együttműködésére építve erősödjön az európai szakképzett munkaerő.
A körforgásos gazdaság és a javítás a gyakorlatban nem üres frázis
A hagyományos gyártók annak bizonyítására, hogy a fenntarthatóság számukra nem üres jelszó, hanem valós gyakorlat, figyelemre méltó adatokat közöltek az értékesítés utáni és szervizszolgáltatásokról is. Csak 2023-ban 276,5 millió megjavított háztartási készülék került vissza az európai piacra. A teljes ökoszisztémában 24 250 partner vesz részt a szakszerű javításokban és az értékesítés utáni szolgáltatásokban. A jogos javítási igények 95 százalékát ténylegesen sikeres javítással oldják meg. Ehhez szorosan kapcsolódik a fogyasztók magas szintű tájékozottsága is, hiszen 75 százalékuk vásárláskor az egységes uniós energiacímkére támaszkodik.
Sorsdöntő pillanat az európai ipar számára
A hagyományos európai, sőt ma már a koreai vállalatok számára is rendkívül nehéz időszak körvonalazódik. Az APPLiA mostani átfogó jelentése egyértelműen azt mutatja, hogy a piaci problémák nem átmenetiek, hanem mélyen gyökerező, rendszerszintű gondokról van szó. Az európai döntéshozók előtt álló feladat óriási, és egyre kevésbé halogatható. Hakan Bulgurlu, az Arçelik leköszönő vezérigazgatója ezt találóan fogalmazta meg, amikor azt mondta, hogy az elmúlt öt évben a geopolitikai környezet drámaian megváltozott, a stratégiai technológiákért folyó globális verseny felerősödött, az ellátási láncok töredezettebbé váltak, az iparpolitika pedig a kormányzás meghatározó eszközévé lépett elő.
Ha Európa nem akarja végleg elveszíteni ezt a kulcsfontosságú iparágat, amely 2008 és 2020 között az uniós piacra kerülő összes elektromos és elektronikus berendezés 56 és 62,4 százaléka közötti részarányát adta, akkor most azonnal cselekednie kell. Ha ez a figyelmeztetés süket fülekre talál, az közvetlenül veszélyeztetheti Európa egyik hagyományos és stratégiai ágazatát, újabb nehéz üzleti döntésekre kényszerítve a gyártókat, és tovább gyengítve a kontinens ipari pozícióit.
Végül csak annyit lehet józanul megállapítani, némi iparági cinizmussal, hogy a politikai és gazdasági mozgástér a változáshoz ugyan még elméletben nyitva áll, de az APPLiA figyelmeztetése szerint már nem sokáig. Most kizárólag azokon múlik minden, akik Brüsszelben és az egyes tagállamokban a jövőről döntenek. Az a kérdés, hogy meghallják-e ezt a hangos segélykiáltást, vagy néhány év múlva már csak arról írhatunk keserűen, hogyan váltak üressé az európai gyártócsarnokok, és miként nyelte el végleg a lendületes ázsiai verseny az alvó európai ipart.
Az európai vállalatok a fenntarthatóság terén továbbra is a globális élmezőnyhöz tartoznak. Az APPLiA szerint az európai gyártók a politikai célkitűzéseket kézzelfogható, a mindennapi háztartásokban is érzékelhető megoldásokká formálják. Ennek eredményeként 2000 óta a készülékek energiahatékonysága 30 százalékkal javult.
Például:
– a modern mosogatógépek vízfogyasztása a kilencvenes évek végének 20 literes ciklusértékéről 2022‑re 9,5 literre csökkent
– a mosógépek vízfogyasztása 65 literről 46 literre esett vissza
– a modern készülékek használata 2020 és 2023 között 92 Mtoe energiamegtakarítást eredményezett (Az Mtoe, vagyis a millió tonna olajegyenérték olyan energiaegység, amely különböző energiaforrások összehasonlítására szolgál)
– az ipari gyártás energiafelhasználása 50 százalékkal, vízfelhasználása 14 százalékkal, a hulladékképződés pedig 18 százalékkal csökkent
Mindezek ellenére az európai gyártók egyre nagyobb nyomás alatt állnak a szabályozás és az ázsiai verseny miatt. Paolo Falcioni, az APPLiA főigazgatója szerint Európa előtt egyszerű választás áll, vagy megteremti a fenntartható gyártás feltételeit, vagy elveszíti az egyik legfontosabb ipari ökoszisztémáját.
