Milyen kávét iszunk öt év múlva, hogyan változik a specialty világ, és meddig automatizálható az otthoni kávékészítés? Többek között ezek a kérdések kerültek középpontba a Sage A Kávé Napja alkalmából rendezett szakmai programján, ahol Tóth Sándor, a Bányai Kávé vezérigazgatója, Tóth Zoltán barista és Fazekas Imre, a Sage termékmenedzsere beszélgetett a kávé jelenéről és jövőjéről.
A kávékultúra az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. A tömegfogyasztás elterjedését a kávéházi élmény és a baristakultúra erősödése követte, majd megjelent a harmadik hullám, amely már a kávé teljes útjára, annak eredetére, termesztésére, feldolgozására, pörkölésére és elkészítésére is nagyobb figyelmet fordít. A specialty szemlélet középpontjába ezzel egyértelműen a minőség került.
Tóth Sándor szerint azonban minden továbbra is a megfelelő alapanyagnál kezdődik. Egy kiváló kávé bizonyos elkészítési hibákat még képes tolerálni, gyenge minőségű alapanyagból viszont a legjobb géppel sem lehet igazán jó italt készíteni. Napjaink egyik fontos változása, hogy már nemcsak jó minőségű kávéhoz, hanem megfelelő technológiához és tudáshoz is sokkal könnyebben hozzáférhetnek a fogyasztók. Ez pedig az otthoni kávékészítés lehetőségeit is alapvetően átalakította.
Ahogy Fazekas Imre elmondta, a professzionális szintű otthoni kávékészítés négy fontos tényezőre épül. A megfelelő, jellemzően 18–22 grammos kávéadag mellett fontos a 9 bar körüli extrakciós nyomás, a nagyjából 93 °C-os vízhőmérséklet, tejes italok esetében pedig a megfelelően finom szerkezetű mikrohab. A technológia egyre több feladatot képes átvenni a felhasználótól, a beszélgetés résztvevői szerint azonban az emberi tényező ettől még nem tűnik el. A gép segíthet az őrlés, az adagolás vagy más paraméterek beállításában, végül azonban továbbra is a fogyasztó dönti el, milyen ízt szeretne elérni.
Növekvő piac, változó arányok
A kávé iránti érdeklődést a magyar készülékpiac számai is jól mutatják. A rendezvényen bemutatott adatok alapján 2025 szeptembere és 2026 augusztusa között több mint 350 ezer kávéfőzőt értékesítettek Magyarországon. A lakossági piac éves értéke Fazekas Imre elmondása szerint megközelíti a 22 milliárd forintot. A GfK adatai alapján 2026 első nyolc hónapjában a piac értéke 2,5 százalékkal, az eladott készülékek száma pedig 3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez azért is figyelemre méltó, mert a tartós fogyasztási cikkek piacán ebben az időszakban számos kategóriára inkább stagnálás volt jellemző.
A szegmensek fejlődése ugyanakkor eltérő képet mutat. Az automata eszpresszógépekből 1 százalékkal kevesebb fogyott, értékesítési értékük pedig 5 százalékkal csökkent, miközben a korábban dinamikusan bővülő kapszulás kategória növekedése jelentősen lelassult. Ezzel szemben a manuális, karos eszpresszógépekből 34 százalékkal több fogyott, értékben pedig 54 százalékkal bővült a kategória. Értékbeni részesedésük egy év alatt 10 százalékról 16 százalékra emelkedett. Ez a trend jól illeszkedik ahhoz a folyamathoz, amelyben egyre több fogyasztó szeretne az otthoni kávékészítésben is aktív szerepet vállalni.
A Sage ebben a prémium szegmensben van jelen. Fazekas Imre szerint a márka kávégépeinek átlagára Magyarországon 220–230 ezer forint körül alakul, miközben a karos gépek piacának jelentős részét továbbra is az alacsonyabb, 80–100 ezer forint körüli ársáv adja. A márka magyarországi értékesítése ennek ellenére az elmúlt években folyamatosan növekedett, 2025-ben mintegy 1800 Sage kávégépet értékesítettek.
A kávéfogyasztásban közben szintén a minőség felé történő elmozdulás rajzolódik ki. A rendezvényen ismertetett adatok szerint 2022 és 2024 között Magyarországon a kávé értékesített mennyisége 8,8 százalékkal csökkent, miközben a piac értéke 14 százalékkal nőtt, az átlagár pedig több mint 25 százalékkal emelkedett. Az áremelkedés mellett ebben szerepet játszhat az is, hogy a fogyasztók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a jobb minőségű, különlegesebb kávékra.
A kávé jövőjét ugyanakkor nemcsak a fogyasztói igények és a technológia alakítják. A változó csapadékviszonyok, az emelkedő átlaghőmérséklet és a szélsőséges időjárás a termelést is egyre komolyabb kihívások elé állítja. Tóth Sándor szerint ezért a következő évtizedekben az ellenállóbb arabica- és robustafajták, új hibridek és korszerűbb termesztési módszerek egyaránt fontos szerepet kaphatnak.
A jövő otthoni kávézását így várhatóan egyszerre határozza majd meg a jobb alapanyagok iránti igény, a növekvő tudatosság és az egyre intelligensebb technológia. A gépek egyre több segítséget nyújtanak, a cél azonban változatlan marad, hogy minél jobb kávét készítsünk a saját ízlésünk szerint.
