Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Szlovákia és Spanyolország 2026. szeptember 24-én kérte az Európai Bizottságot, hogy a háztartási gépeket stratégiai iparágként kezelje. A hat ország arra hivatkozik, hogy az EU-ban gyártott termékek aránya 2014 óta 81,3 százalékról 71,4 százalékra csökkent. Az Európai Unió Tanácsa által közzétett közös feljegyzés szerint az ágazat becslések szerint 79 milliárd euróval járul hozzá az EU GDP-jéhez, közvetlenül és közvetve mintegy egymillió embert foglalkoztat, és több mint 3200 vállalatot, valamint 130 üzemet foglal magában az Európai Gazdasági Térségben. Ugyanebben az időszakban az Ázsiából importált készülékek aránya 15,3 százalékról 28,2 százalékra emelkedett. A feljegyzés arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hivatalosan is ismerje el a háztartási gépeket stratégiai ipari ökoszisztémaként, és dolgozzon ki olyan intézkedéscsomagot, amely szigorúbb piacfelügyeletet és hatékonyabb fellépést biztosít a nem megfelelő importtermékek kiszűrésére. A gyártók nagyobb átláthatóságot is szeretnének azzal kapcsolatban, hogy egy termék valójában hol készült, emellett több támogatást kérnek az uniós javítási és újrahasznosítási ipar számára, valamint könnyebb hozzáférést a meglévő uniós pénzügyi forrásokhoz. A feljegyzés azt is szorgalmazza, hogy az uniós karbonvámként ismert CBAM-mechanizmust rendszeresen vizsgálják felül, és szükség esetén terjesszék ki további feldolgozóipari termékekre. Ez a jövőben azt eredményezheti, hogy több importált készülékre vagy alkatrészre is szén-dioxid-kibocsátáshoz kapcsolódó díj vonatkozik majd. A dokumentum az iparágra nehezedő nyomást az energiaárak emelkedésével, a növekvő inputköltségekkel és a harmadik országbeli gyártók részéről tapasztalható tisztességtelen versennyel magyarázza. A feljegyzés szerint ezek a tényezők több tagállamban már üzembezárásokhoz is hozzájárultak.
