A Samsung új európai kutatása a felhasználók otthoni életvitelében bekövetkezett változásokat vizsgálta. A több mint 10.000 felhasználó megkérdezésével végzett felmérés bemutatja a koronavírus-járvány és a karanténintézkedések felhasználók értékrendjére gyakorolt hatásait. A tanulmányból kiderül, hogy legtöbben sokkal jobban értékelik a személyes teret, az otthonaikat, az életmódjuk pedig hosszú távon is átalakul.
A „Decentralizált életmód: karanténszokásokból új életforma” című tanulmányban a Samsung azt vizsgálja, hogyan változtatta meg a technológia átalakuló szerepe és az otthoni munkavégzés a felhasználók személyes kapcsolatait, a közösségek életét és az otthoni szokásokat Európában. A 2021-es év elején úgy tűnik, számos, lezárásokhoz köthető szokás a felhasználók életének része maradhat, nem csak a pandémia idején, de hosszabb távon is. Eszerint három egyértelmű tendencia bontakozott ki a tavalyi év során.
Az otthon, mint az egyén kiterjesztése: Az otthon új pszichológiai szerepe
Az IPSOS MORI által, több mint 10.000 fő megkérdezésével készített felmérés alapján az elmúlt év nehézségei sokakban megerősítették a biztonságos, otthoni környezethez fűződő köteléket. Az európai válaszadók 39 százaléka ma már sokkal inkább az önkifejezés helyszíneként tekint az otthonára, 37 százalék számára fontosabb a lakása megjelenése, mint a járvány előtt. Sokaknak alapvetően megváltozott az, hogyan tekintenek a lakásukra és hogyan ültetik át a saját személyiségüket, társadalmi státuszukat és személyes értékeiket az otthonukba. Annak ellenére, hogy a legtöbben minden eddiginél több időt töltöttek otthon, a megkérdezettek nem unják még a négy falat, sőt, igazán ráhangolódtak az otthonmaradásra. Közel kétharmaduk (64%) számára a lakás valódi „biztonságos hely” lett a járvány kitörése óta. Ez a trend még erősebben megfigyelhető az olyan országokban, mint például Spanyolország (75%), ahol a korlátozások az első hullám alatt szigorúbbak voltak és tovább is tartottak. Az otthon jelentésének megváltozása a kutatásban résztvevők vásárlási szokásaira is hatással volt. Az európaiak harmada (33%) számára fontosabb lett az olyan kiegészítők vagy bútorok megvásárlása, amelyek hozzájárulhatnak az érzelmi vagy mentális jólétükhöz. A válaszadók 37 százaléka szerint pedig fontosabb lett az olyan tárgyak megvásárlása, amelyek kényelmesebbé teszik az otthon töltött időt. A megkérdezettek spórolt pénzüket tízszer nagyobb valószínűséggel költenék a megadott lehetőségek közül új technológiákra vagy otthoni okoseszközökre (38%), mint dizájner ruhadarabokra (4%) vagy kiegészítőkre (3%). Az adatok alapján megfigyelhető az „otthoni elegancia” megjelenése is, sokan egyre nagyobb arányban keresnek luxuskiegészítőket otthonaikba.
Minden harmadik válaszadó számára a funkcionalitásnál is fontosabbá vált az otthonra vásárolt eszközök érzelmi és mentális egészségre gyakorolt hatása. Az európai háztartások tízszer nagyobb eséllyel költenek okostechnológiákra vagy berendezésekre, mint például dizájner ruhadarabokra.
Evés, alvás, (edzés)munka, ismétlés: a karantén rituálék velünk maradnak
Nem kizárólag az emberek otthonukhoz való viszonya változott meg, hanem az is, ahogyan az idejüket töltik ott. Az európaiak 41 százaléka olyan tevékenységeket végez otthon, amelyeket ezelőtt sosem próbált volna ki. Úgy tűnik, hogy a világjárvány idején kialakított új hobbik és szokások közül sok velünk maradhat hosszabb távon is. Azok közül, akik új tevékenységeket próbáltak ki a lezárások során, tízből nyolcan (78%) továbbra is szeretnének otthon főzni, 74 százalékuk folytatná az olyan új hobbikat, mint a festés vagy a kertészkedés, kétharmaduk (66%) szeretné tovább korszerűsíteni a lakását és 60 százalék jövő ilyekor is szeretne még online / otthoni edzéseket, még akkor is, ha minden utazási és távolságtartási korlátozást feloldanak. A főzés iránti lelkesedés ismét visszahelyezte a konyhát az otthonok középpontjába. A válaszadók több mint kétharmada (68%) számára fontos a korszerű konyhai felszerelés, a következő 12 hónapban pedig az európaiak több mint fele (52%) vásárolna új háztartási készüléket. Erre utalhat az is, hogy a nagyobb méretű Samsung hűtőszekrények eladásai 12 százalékkal nőttek az előző évhez képest. A testmozgás vonatkozásában a viselhető eszközök játszanak egyre fontosabb szerepet az aktivitás nyomon követésében. Az európaiak több mint egyharmada (34%) állítja, hogy várhatóan a következő 12 hónapban vásárol egészségügyi vagy fitnesz készüléket, a Samsung aktivitásmérőinek használata pedig 17 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Tízből hét európai válaszadó továbbra is megtartja a lezárások alatt élete részévé vált új hobbikat és szokásokat. A járvány alatt a barátokkal és családtagokkal folytatott videóhívások kezdeményezőinek 50 százaléka a korlátozások feloldása után is folytatná ezeket.
Virtuális felemelkedés: Miért maradnak velünk a videóhívások?
Az online felületekre való átállás a felhasználók széles körét érintő tendencia. Ahogy azt a Samsung felmérése is mutatja, a technológia lehetővé tette, hogy az egyes csoportok online újrateremthessék a lezárás előtti társas kapcsolataikat. Európa-szerte a 25-34 éves korosztály, valamint a szülők csaknem kétharmada (64%) érzi úgy, hogy a technológia megkönnyítette számukra a barátokkal és családjukkal való értékes kapcsolatok fenntartását, majdnem minden harmadik 35 éven aluli (31%) szerint pedig a technológia lehetővé tette számára, hogy a járvány alatt is randizzon. Mindez azt jelenti, hogy a virtuális kapcsolatokra korántsem hideg, barátságtalan szokásként gondolnak, hanem egy olyan lehetőségként, amely fontos szerepet játszik a kapcsolatok megőrzésében és a családok összetartásában.A személyes kapcsolattartás talán örökre megváltozhatott, egy, a szükséghelyzetben született szokásnak köszönhetően. Egyelőre semmi nem utal arra, hogy ez a szokás eltűnne az életünkből. A világjárvány idején videohívást kezdeményező európaiak 50 százaléka a jövőben is szeretné folytatni ezt szokást, akkor is, ha már az összes lezárást és korlátozást feloldottak. Talán az online társasági életnek, vagy „virtualizálásnak”, köszönhetően a világjárvány kezdete óta tízből majdnem három (29%) videóhíváshoz nagy képernyős eszközöket használnak. A lehetőség, hogy virtuálisan is részt vehetnek egy eseményen, sokak számára növelheti a részvétel valószínűségét, legyen szó barátai összejövetelekről (53%), születésnapokról (50%) vagy munkahelyi eseményekről (41%). A megkérdezettek ilyen esetekben akkor is megfontolnák a virtuális részvételt, ha személyesen semmikép sem mennének el.
Forrás: Samsung
A 2020 novemberében, kilenc országban, 10.000 ember megkérdezésével elvégzett kutatás, noha Magyarországot nem érintette, vélelmezhető hogy a többi európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is hasonló trendek dominálnak.
