A munkaadók számára az egyik legnagyobb nehézséget a fluktuáció jelenti, a kereskedelemben pedig különösen komoly problémát jelent a munkaerő elvándorlás. A munkaerő megtartásának számos aspektusa létezik, melyek közül talán a legnagyobb jelentőséggel a munkavállalói igények bírnak. A Profession.hu felmérése a munkaerőpiacon aktív korcsoportok, az X (1965-1979), Y (1980-1994) és Z (1995-2004) attitűdjeit vizsgálta a munkahellyel és munkavállalással kapcsolatban.
Az Z generáció képviselői könnyen elindították karrierjüket
A legidősebb generációba tartozók valamivel több mint fele nyilatkozta, hogy annak idején mindössze egy hónap leforgása alatt megtalálta első munkahelyét, miközben 17 százalékuknak ez legalább egy évébe telt. A náluk eggyel fiatalabb Y generáció esetében már fordított ez az arány: e csoport tagjai között azok vannak többségben (34%), akiknek legalább egy évébe telt pályakezdőként a munkaerőpiacon való elhelyezkedés, 26 százalékuknak pedig ehhez kevesebb, mint egy hónapra volt szüksége. A legfiatalabbak esetében nagyobb szórást láthatunk e tekintetben: közel harmaduk legalább egy évig kereste első állását, de inkább jellemző rájuk, hogy 1-3 hónap alatt találták rá erre.
A munkával töltött évek alatt a korcsoportok munkahelyeinek számánál megfigyelhető, hogy a Z generációsok körében – korukból kifolyólag – magasabb azok aránya, akik jelenleg még az első vagy a második munkahelyükön vannak, illetve azoké, akik még nem is dolgoztak, azonban a két idősebb munkaerőpiaci csoport között nincs számottevő különbség e téren. A munkatapasztalattal rendelkező válaszadók körében az X és az Y generációsok 12, illetve 13 százaléka dolgozik jelenleg is az első munkahelyén, míg a Z generációsok 22 százaléka. Ennél már jóval nagyobb az eltérés a tíz, vagy annál is több munkahelyet kipróbáltak esetében: X generációnál ez 15%, az Y generációnál 9%, a legfiatalabb munkavállalói csoport esetében pedig mindössze 1%.
Átlagosan 300 000–400 000 forintos havi nettó bér az elvárás
Az életkorral és a munkával töltött évek számával emelkedik a munkavállalók bérigénye is. Átlagosan 300 000–399 000 forint az elvárt nettó havi fizetés, amivel a többség elégedett lenne jelenlegi helyzetében. Új munkahely megpályázásakor a Z generáció tagjai 200-299 000 forintot jelöltek meg a legtöbben (33%), de jelentős az ambiciózusabbak aránya is, akik 400 000–499 000 forinttal lennének inkább elégedettek (27%).
A béren kívüli juttatások terén is láthatunk eltéréseket a generációk preferenciáiban. A juttatásként kínált mobiltelefon a Z generáció számára a legfontosabb: 16 százalékuk említette ezt elvárásként, miközben a másik két korcsoportnál ez az érték mindössze 4-5%. A munkába járás költségeinek megtérítése korosztálytól függetlenül lényeges – tízből négy munkavállaló jelölte fontosként ezt a hozzájárulási formát. Az oktatás támogatását a Z generáció tagjai nagyobb arányban választották, ha nem is a legfontosabb, de kiemelt juttatásként – 29 százalékuk jelölte meg ezt az elemet, szemben a másik két munkaerőpiaci csoport 8 (X), illetve 15 százalékával (Y).
A juttatásként szóba jöhető plusz szabadság lehetősége a korral együtt csökken, hiszen számít, hogy alaphelyzetben mennyi szabadnappal rendelkezik a munkavállaló: a Z generáció képviselőinek jelentős része fontos juttatásnak tartja (41%), az Y generációsoknak csak 33 százaléka vélekedik erről így, a legidősebbeknek pedig mindössze negyede.
Kortól függetlenül a fizetés mértéke és a munkahelyi közösség a legfontosabb
Az elvárásokkal párhuzamosan a munkahelyváltás mögött meghúzódó legfontosabb indokok mindhárom csoport esetében azonosak: a rossz munkahelyi hangulat és közösség, a fizetés csökkentése, valamint a túlterheltség az, ami miatt felmondanának. A Z generáció képviselői között a többiekhez képest kimagasló arányban vannak azok, akik az előrelépés lehetőségének hiánya (36%) és/vagy a karrierben való megrekedés miatt (22%) mondanának fel. Az X és Y generáció tagjai legalább 20, de inkább 50 százalékkal, míg a Z generáció képviselői már maximum 20 százalékkal magasabb fizetésért is hajlandóak lennének munkahelyet váltani, a jelenlegivel azonos munkakör és várható feladatok biztosítottsága mellett.
„A fizetés mértéke mindhárom generáció esetében a legfontosabb motiváló tényező, 80-82 százalék közötti arányban ezt jelölték meg a válaszadók. A második helyen a jó munkahelyi közösség és hangulat áll, amely kapcsán szintén hasonlóan gondolkoznak a különböző korú munkavállalók. Ezt követően azonban eltérően alakul a preferencia-sorrend: a legidősebbek számára a munkahely és lakóhely távolsága kerül be harmadik legfontosabb szempontként (70%), míg az Y generációnál a rugalmas munkarend (50%) szintén, míg a Z generációnál pedig a kellemes irodai környezet és a cég által képviselt értékek is számítanak.”
Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője
