Az elmúlt évek vitathatatlan lenyomatot hagytak a mindennapi életen, a pandémia és a gazdasági helyzet mellett a soha nem látott mértékben történő technológiai fejlődés és digitális újdonságok is erősen formálták azt, hogyan töltjük el a szabadidőnket. A Samsung közelmúltban készített kutatása azt vizsgálta, hogyan kapcsolódnak ki a magyarok, valamint arra is választ keresett, hogyan képzelik el a jövő szórakozási formáit.
Az utóbbi évek társadalomra és gazdaságra gyakorolt szokásformáló hatásai megmutatkozhatnak abban is, hogyan gondolkozunk a szabadidőnkről. Sokan a hobbijuknak szentelik a szabadidejüket, nem ritka a szabadban történő vagy az otthoni sportolás, barkácsolás, kézműveskedés, vagy akár növénygondozás. A felmérésből kiderül, hogy minden harmadik ember szabadidejére hatással volt a pandémia. Az anyagi helyzet változása tízből négy ember házon kívül eltöltött szabadidejét befolyásolta, főként a házon kívüli és a kulturális időtöltés kárára. Akik korábban az adott programon szerettek kikapcsolódni, azoknak 46%-a ritkábban jár moziba, 37%a wellnessről, 43% pedig a koncertekről mond le. A megkérdezettek körében a legnépszerűbb szabadidős tevékenység a tévénézés, filmnézés. Olyannyira, hogy a válaszadók csaknem kétharmada (64%) minden nap leül a képernyő elé, hogy filmet vagy tévéműsort nézzen, a megkérdezettek 91%-a legalább heti egyszer bekapcsolja a televíziót.
Gyakrabban tévézünk és főzünk, mint két-három éve
A felmérésben megkérdezettek több mint egyharmada állította, hogy több időt tölt otthon, mint két-három évvel ezelőtt, az átalakuló szokásoknak, az egyre megszokottabbá váló hibrid munkarendnek vagy akár a gyarapodó digitális lehetőségeknek köszönhetően. A válaszadók 33%-a áll többet kedvtelésből a konyhában, 31%-uk pedig több mozgóképes tartalmat fogyaszt, mint pár évvel ezelőtt. A tevékenységek összefonódnak: legtöbben szöveges útmutatót választanak a főzéshez, amik a válaszadók 35%-ánál kerülnek elő okostelefonon vagy tableten, 21% a szakácskönyvet nyitja ki, 16% a laptop után nyúl. A receptvideók és gasztronómiai műsorok is segítenek eligazodni a hozzávalók útvesztőjében: 23% az okostelefonján, 4% pedig televízión követi az útmutatásokat. Ha pedig elkészült az étel még fontosabbá válik a mozgóképes tartalom, a válaszadók 41% étkezik tévénézés közben. Kirajzolódik, hogy a tévénézés és a mozgóképes tartalomfogyasztás mindinkább központi szerepet tölt be a szórakozásban, kikapcsolódásban. A kutatásban résztvevők 95%-a rendelkezik televízióval, sőt, többségük háztartásában (65%) okostévé található, amelynek köszönhetően bárki könnyen valódi moziélményt varázsolhat otthonába, szemezgetve a streamingszolgáltatók széles kínálatából. A munkához elengedhetetlen eszközök, mint az okostelefonok és a laptopok, illetve számítógépek, a munkaidő végével szintén szórakoztatóközponttá válhatnak, nemcsak filmeket, hanem vlogokat és közösségi médiában megosztott videókat néznek rajtuk a felhasználók. A tévékészülékek leggyakrabban a nappaliban, illetve a hálószobában kapnak helyet (64-64%).
Az okostévék erősödő szerepe és a virtuális valóság izgalma
A kutatásban résztvevők a számítógép és az okosóra mellett az okostévének jósolnak növekvő jelentőséget öt év múlva. Mindemellett a streaming szolgáltatók filmjeinek, sorozatainak nézését, valamint a virtuális terekben való időtöltést prognosztizálja gyakoribb tevékenységnek minden második válaszadó. Nem kizárt, hogy a jövőben a technológia vívmányainak köszönhetően, avatárokkal, pixelekké válva töltjük a szabadidőnket: a megkérdezettek 49%-a véli úgy, hogy a szabadidejük egyre növekvő részét töltik majd metaverzumokban, a kézzelfogható valóságtól elrugaszkodva.
