Vásárlóerő 2025

Feljebb ívelő vásárlóerő, megmaradó különbségek 

A 2025-ös év gazdasági folyamatai tovább erősítették azt a tendenciát, hogy a vásárlóerő Európában ugyan folyamatosan növekszik, de a különbségek az egyes országok és régiók között továbbra is jelentősek. A tanulmányban szereplő 42 ország összesített vásárlóereje idén elérte a 13.900 milliárd eurót. Az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 20.291 euróra emelkedett, ami 4 százalékos nominális növekedést jelent az előző év adatához képest. Ez a növekedés azonban egyenlőtlenül oszlik el: miközben Nyugat- és Észak-Európa legerősebb gazdaságai stabilan teljesítenek, addig Kelet-Európa számos országa továbbra is jelentősen elmarad az átlagtól.  

Írország öt helyet javít 
A rangsort változatlanul Liechtenstein vezeti, ahol a 71.130 eurós egy főre jutó vásárlóerő több mint három és félszerese az európai átlagnak. Svájc 53.011 euróval a második helyen áll, míg Luxemburg 38.929 eurós értékkel őrzi harmadik pozícióját. Ezek az országok évek óta stabilan a lista élén szerepelnek, köszönhetően a magas bérszínvonalnak, az erős munkaerőpiacnak és a kedvező adózási környezetnek. Érdekes változás ugyanakkor, hogy Írország öt helyet javítva az idei év egyik legnagyobb nyertese lett. A 30.205 eurós vásárlóerő azt mutatja, hogy az ország továbbra is profitál a nemzetközi vállalatok jelenlétéből, valamint a dinamikus gazdasági környezetből. Az Egyesült Királyság szintén javítani tudott pozícióján, ami jelzi, hogy az ország gazdasági szerkezete rugalmasan alkalmazkodik a változó körülményekhez. Ausztria és Norvégia két helyet rontott a rangsorban, míg Hollandia idén kikerült a top 10-ből, és a tizenkettedik pozícióban áll, 28.535 eurós egy főre jutó vásárlóerővel. Összességében a vizsgált 42 országból mindössze 16 teljesít az európai átlag felett, míg 26 ország –köztük Spanyolország, amely 20.134 euró/fős értékkel kissé az átlag alatt helyezkedik el – az átlag alatti kategóriába tartozik. A sereghajtó továbbra is Ukrajna, ahol a vásárlóerő mindössze 2.946 euró fejenként, ami alig több mint az európai átlag 15 százaléka.. A kelet-európai régió több országa is jelentősen elmarad a középmezőnytől, ami hosszú távon befolyásolja a beruházási kedvet és a fogyasztói piac dinamizmusát. 

 

 

 

 

2025.évi rangsor   (előző év)	Ország	Lakosság	Egy főre jutó vásárlóerő (€), 2025.	Vásárlóerő-index  Európa*
1 (1)	Liechtenstein	40,015	71,130	350.5
2 (2)	Svájc	8,962,258	53,011	261.3
3 (3)	Luxemburg	681,973	38,929	191.9
4 (4)	Izland	389,444	38,767	191.1
5 (5)	Dánia	5,992,734	33,211	163.7
6 (7)	Egyesült Királyság	69,281,437	30,486	150.2
7 (12)	Írország	5,351,681	30,205	148.9
8 (6)	Ausztria	9,158,750	29,852	147.1
9 (9)	Németország	84,669,326	29,566	145.7
10 (8)	Norvégia	5,594,340	29,028	143.1
	Európa (összesen)	684,873,675	20,291	100.0

 

A helyzet hazánkban 
Magyarország 2025-ben is a 30. helyet foglalja el a listán. Az egy főre jutó vásárlóerő elérte a 12.323 eurót, amely 6 százalékos növekedés az előző évhez viszonyítva. Ez a bővülés várhatóan meghaladja az éves infláció mértékét, ami azt jelzi, hogy a háztartások rendelkezésre álló nettó jövedelme nominálisan emelkedik. Ennek ellenére a lakosság fogyasztási szokásai óvatosak: sokan kivárnak, korlátozzák kiadásaikat, és nagyobb arányban fordulnak megtakarítás felé. A vásárlóerő hazai eloszlása továbbra is jelentős regionális különbségeket mutat. A Budapestre és környékére koncentrálódó magasabb jövedelmű lakosság évek óta meghatározza az ország vásárlóerő-térképét. A főváros 15.739 eurós értékkel továbbra is toronymagasan vezeti a hazai rangsort, közel 28 százalékkal meghaladva az országos átlagot. 

Pest vármegye idén a második helyre lépett előre, megelőzve Komárom-Esztergom és Fejér vármegyéket. Ez azt jelzi, hogy a fővárosi agglomeráció tovább erősödik, egyre több magasabb jövedelmű háztartást vonzva. Az országos átlaghoz legközelebb Veszprém áll 12.390 euróval, ami jól tükrözi a megye fejlett gazdasági szerkezetét és kedvező munkaerőpiaci helyzetét. A vásárlóerő rangsor alján változatlanul Szabolcs-Szatmár-Bereg megye található, ahol az egy főre jutó jövedelem 9.614 euró. A keleti megyékben az alacsonyabb bérszínvonal, a szűkebb munkaerőpiaci kínálat és a demográfiai trendek egyaránt hozzájárulnak a lemaradáshoz. Az 5000 fő feletti települések rangsorában ismét Üröm áll az élen, 172,2-es vásárlóerő indexével több mint 72 százalékkal meghaladva az országos átlagot.  

 

 

Rangsor	Vármegye	Lakosság	Egy főre jutó vásárlóerő (€), 2025.	Országos-index*	Európa-  index*
1	Budapest	1 686 222	15 739	127,7	77,6
2	Pest	301 834	13 297	107,9	65,5
3	Komárom-Esztergom	419 490	13 276	107,7	65,4
4	Fejér	1 333 257	13 115	106,4	64,6
5	Veszprém	335 979	12 390	100,5	61,1
6	Vas	248 199	11 900	96,6	58,6
7	Győr-Moson-Sopron	206 398	11 727	95,2	57,8
8	Tolna	473 246	11 645	94,5	57,4
9	Heves	285 058	11 596	94,1	57,1
10	Csongrád-Csanád	389 411	11 434	92,8	56,3

 

A top 10 település közül kilenc Pest vármegyében található, köztük olyan települések, amelyek hosszú ideje Magyarország legmagasabb jövedelmű térségei közé tartoznak, például Budaörs, Solymár, Nagykovácsi vagy Törökbálint. A települési rangsor egyetlen vidéki szereplője Paks, amely továbbra is stabilan tartja helyét a legmagasabb vásárlóerejű települések között. A város gazdasági erejét nagyban meghatározza az energetikai szektor jelenléte és annak multiplikátorhatása. 

Az 5000 főnél nagyobb települések rangsora (Budapest nélkül), az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz viszonyított aránya (vásárlóerő index) alapján, 2025. 

2025. és (2024.) évi helyezés	Település	Vásárlóerő index
1. (1.)	Üröm	172,2
2. (2.)	Budaörs	153,9
3. (5.)	Solymár	150,6
4. (3.)	Nagykovácsi	150,0
5. (6.)	Diósd	146,7
6. (4.)	Paks	141,2
7. (9.)	Győrújbarát	137,3
8. (8.)	Törökbálint	136,8
9. (7.)	Szentendre	135,2
10. (11.)	Dunakeszi	130,9

 

A vásárlóerő-regionális eltérései nem csupán statisztikai érdekességként szolgálnak, hanem alapvető szerepet játszanak a vállalatok üzleti döntéseinek meghozatalában. A kiskereskedelem, az ingatlanpiac, a szolgáltató szektor és a pénzügyi szolgáltatások területén működő cégek számára elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek az egyes térségek fogyasztói potenciáljával. A tanulmány különlegessége, hogy nemcsak országos, hanem egészen irányítószám szintig tartalmaz adatokat. Ez részletes és pontos képet ad a piaci lehetőségekről, és támogatja a vállalatokat abban, hogy optimalizálják hálózatfejlesztési és értékesítési stratégiáikat. 

Összegzésként elmondható, hogy bár a vásárlóerő Európa-szerte nő, a regionális különbségek továbbra is meghatározó tényezői a gazdasági egyensúlynak. Magyarország stabilan tartja helyét a rangsorban, ugyanakkor a térségek közti eltérések tartóssága továbbra is fontos kihívást jelent. A vásárlóerő-adatok idén is nélkülözhetetlen alapot adnak a piaci potenciál felméréséhez és az üzleti stratégiák megalapozásához. 

Forrás: NIQ – GfK Vásárlóerő 2025 

 

A „NIQ Purchasing Power Europe 2025” tanulmány 42 európai ország számára érhető el részletes regionális bontásban, például önkormányzati és irányítószám szinten, a lakossági és háztartási adatok zökkenőmentes illesztésével, valamint digitális térképekkel kiegészítve. 

A vásárlóerő az adók és a jótékonysági hozzájárulások levonása után rendelkezésre álló jövedelem mérőszáma, amely magában foglalja az esetleges állami juttatásokat is. A tanulmány az egy főre eső éves vásárlóerő szintet mutatja euróban és indexként. Az NIQ vásárlóerő a lakosság nominális rendelkezésre álló jövedelmén alapul, ami azt jelenti, hogy az értékeket nem korrigálják az inflációval. A fogyasztók általános vásárlóerejükből fedezik az étkezéssel, megélhetéssel, szolgáltatásokkal, energiával, magánnyugdíjjal és biztosítási tervekkel kapcsolatos kiadásaikat, valamint egyéb kiadásaikat, mint például a nyaralást, a mobilitást és a fogyasztói vásárlásokat.